Mert a kémek egymásban sem bízhatnak, hát még az ellenségben! De hogyan is készülnek a kémek? Mert azt nagyjából tudjuk, hogy mit is csinálnak - katonai titkokat csennek el, árulókkal számolnak le, és közben sokat csajoznak -, de azt nem, hogyan szervezik be és képezik ki őket. Nos, a Beavatás ebbe próbál minket beavatni, hanem is túl mélyen és alaposan, de legalább hitelesen, ami nem csoda, mivel a film a CIA hathatós szakmai támogatásával készült. Azt nem tudjuk meg, hogy mindenkit hogy szerveznek be, de annak tanúi lehetünk, hogy James Claytonra hogyan vetik ki a hálójukat. Clayton tehetséges számítógépes, aki rengeteg helyen járt a világon, számos nyelvet beszél, sportos alkat, és vág az esze, mint a borotva. De ami a legfontosabb: van gyenge pontja, az apja halála, amiről azt gyanítja, hogy köze van a CIA-hez.
 
Ezt használja ki a cinikus kiképzőtiszt, Walter Burke, hogy rutinosan beszervezze a fiút. Ezután következik a CIA titkos kiképzőbázisa, a Farm, ahol James kiváló tanítványnak bizonyul, de elköveti azt a hibát, hogy közben beleszeret újonctársába, a titokzatos Laylába, és az egyik vizsgafeladaton pont miatta bukik meg. Legalábbis látszatra, mert Burke hamarosan megint felkeresi a fiút és bejelenti, hogy mégsem bukott meg, sőt egészen titkos ügynök lett és már meg is kapja az első egészen titkos feladatát: el kell kapnia Laylát, aki az ellenségnek dolgozik. Az alapanyag egészen jó és a film majdnem végig teljesen a helyén van, csak a lezárás - amit persze nem árulhatunk el - nem sikerült tökéletesre. És le kell szögeznünk, hogy Colin Farrel jobb színész, mint a rendkívül modorossá vált Al Pacino.

Forrás: Est.Tv Magazin