A digitális technológiák elmúlt évekbeli nagy mérvű fejlődése nyomán különleges képességű figurák sora tűnt fel filmek főszereplőjeként. Manapság a comics-adaptációk dömpingje elől nem térhet ki egyetlen jelentősebb képregénykarakter sem: Hellboytól Garfieldig mindenki, aki számít adaptálásig jut.
A Macskanő eredetileg a Bob Kane jegyezte Batman-sorozat egyik füzetének toldalékfigurájaként tűnt fel 1940-ben, és hamar szép rajongói kör alakult ki körülötte. Nem véletlen hát, hogy már jó ideje tervezték filmre vinni történetét, de ez a projekt is egyike lett Hollywood elátkozott vállalkozásainak, többen többször nekifutottak, de senkinek sem sikerült végigvinni elképzelését. A már évtizede húzódó produkciót most végre sokszori rendező- és főszereplőcsere után realizálták, mégpedig korrekt kivitelben.
A történet első fele a különleges képességű figura megszületésének körülményeit beszéli el - nevezetesen azt, hogy miként lesz a gátlásos, halk szavú tervezőgrafikus lányból delejező csodanő -, a második rész pedig a titokzatos kilétű Macskanő utáni, fordulatokban gazdag nyomozásról tudósít. Ezt a mesét önmagában elvinnék a címszerepet alakító Halle Berry bájai, továbbá a pazar komputeranimációs megoldások és a csavaros történet, a francia rendező, Pitof azonban nem elégedett meg ezekkel és igyekezett némi pluszt belevinni a filmbe: a már debütáló nagyfilmjéből, a Vidocqból is ismert stilizált képi világ ugyan nem annyira markáns itt, mint ott volt, de helyenként igen erőteljes hatású. Annyira legalábbis, hogy feledtesse a sokszor nem eléggé kidolgozott és apróra vágott akciójeleneteket, a zárlat túllihegett leszámolás-szcénáját, illetve a másik főszereplő, Benjamin Bratt irritáló holdvilágképét.
A történet első fele a különleges képességű figura megszületésének körülményeit beszéli el - nevezetesen azt, hogy miként lesz a gátlásos, halk szavú tervezőgrafikus lányból delejező csodanő -, a második rész pedig a titokzatos kilétű Macskanő utáni, fordulatokban gazdag nyomozásról tudósít. Ezt a mesét önmagában elvinnék a címszerepet alakító Halle Berry bájai, továbbá a pazar komputeranimációs megoldások és a csavaros történet, a francia rendező, Pitof azonban nem elégedett meg ezekkel és igyekezett némi pluszt belevinni a filmbe: a már debütáló nagyfilmjéből, a Vidocqból is ismert stilizált képi világ ugyan nem annyira markáns itt, mint ott volt, de helyenként igen erőteljes hatású. Annyira legalábbis, hogy feledtesse a sokszor nem eléggé kidolgozott és apróra vágott akciójeleneteket, a zárlat túllihegett leszámolás-szcénáját, illetve a másik főszereplő, Benjamin Bratt irritáló holdvilágképét.
Catwoman
amerikai akciófilm, 101 perc, 2004
Hogyan lesz a gátlásos lányból delejező csodanő: a Macskanő első feltűnése nagyjátékfilmben. Korrekt adaptáció a Vidocqot jegyző francia Pitoftól.
rendező:
Forgalmazza: InterCom
Linkek
Kapcsolódó cikkek
Június 1. és 3. között harmadik alkalommal kóstolható immáron már több mint 100 féle üveges és közel 35 féle csapolt belga sör a Vajdahunyad várában.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek