Az Öt akadály stíluskísérlet, ha úgy tetszik, annak demonstrálása, hogy miként lehet az önmagunk által megszabott korlátok közt korlátlan kreativitással alkotni. Pontosítva, a Lars von Trier által megszabott korlátok közt, aki hírneve és az általa kreált Dogma mozgalom legitimitása révén, illetve veleszületett kíváncsiságának és szemtelenségének köszönhetően egy idős kollégáján és személyes jó barátján, bizonyos Jorgen Lethen kísérletezgetett. A nálunk ismeretlen Leth egyben von Trier tanítómestere és példaképe is, így a köztük lévő viszony a feje tetejére áll, és egy duplacsavarral a fiatal rendező saját filmes iskoláztatását kérdőjelezi meg. 
 
De miről is van szó, kérdezheted, türelmetlen olvasó! Arról, hogy a kedves, jámbor Jorgen Leth a nagyvállalati igazgató pózát felvevő von Triertól kapott szigorú szabályok alapján ötször is újra kell forgassa 1967-es, A tökéletes ember című, remek kisfilmjét, de mindig máshogy. Az első filmet Kubában kell leforgatni - szigorúbb büntetést is el tudok képzelni -, és egy másodpercnyi film álljon 12 képkockából. A második filmben Lethnek kell eljátszania a főszerepet, a negyedik pedig rajzfilm kell legyen, de a legnehezebb feladat akkor jön, amikor egyetlen szabály sincsen, és ekkor válik világossá, hogy pont a megkötések jelentik a segítséget. 
 
Nehéz eldönteni, hogy akkor most kinek a filmjét is nézzük, azét, akit rendezni látunk, vagy azét, aki a rendezőt irányítja. De ezek a dánok már csak ilyenek, mindig kitalálnak valamit, amin aztán törhetjük a fejünket. Filmiskolásoknak kötelező, de másoknak is szórakoztató logikai játék.