Az egyik legismertebb és leghírhedtebb magyar, a XVI–XVII. században élt nemesasszony, Báthory Erzsébet alakja mindig is izgatta a filmesek fantáziáját.
A történelmi figura életének legutóbbi feldolgozása, Jakubisko 2008-as Báthoryja végül nem jutott el a magyar mozikba – itt van most helyette a francia rendező-színésznő, Julie Delpy (2 nap Párizsban) verziója.
A szlovák szuperprodukcióval ellentétben – mely tisztára kívánta mosni a sorozatgyilkossággal vádolt Báthory nevét – Delpy változata a szűzlányok vérében fürdő „vérgrófnő” legendáját építgeti tovább. A film méretes közhellyel indít („A történelmet a győztesek írják.”), és később is ebben a szellemben folytatódik. A narrátorszöveg – amit az Erzsébet szerelmét, Thurzó Istvánt játszó Daniel Brühl mond fel – kifejezetten szájbarágós, a helyszín, a díszletek és a kosztümök minden nemzeti karaktert nélkülöznek (mintha csak egy stilizált, elképzelt királyságban járnánk), a színészi játék pedig a legtöbb esetben iskolás (fájdalom, de a címszerepet önmagára osztó Delpy alakítása szinte mindenki másét alulmúlja).
A Báthory-film személyes ügye lehetett a főszerep és a rendezés mellett a forgatókönyvírást és a zeneszerzést is magára vállaló filmesnek, ehhez képest a fentiek miatt műve meglepően sterilre sikeredett. És ezen nem változtatnak a véres-naturális részletek, a leszbikus csók, a romantikus tiltott szerelem és a szado-mazo szexjelenetek sem. Ha már az alkotó ragaszkodott zavaros meséjéhez, egy szaftos horrorral jobban jártunk volna…
A szlovák szuperprodukcióval ellentétben – mely tisztára kívánta mosni a sorozatgyilkossággal vádolt Báthory nevét – Delpy változata a szűzlányok vérében fürdő „vérgrófnő” legendáját építgeti tovább. A film méretes közhellyel indít („A történelmet a győztesek írják.”), és később is ebben a szellemben folytatódik. A narrátorszöveg – amit az Erzsébet szerelmét, Thurzó Istvánt játszó Daniel Brühl mond fel – kifejezetten szájbarágós, a helyszín, a díszletek és a kosztümök minden nemzeti karaktert nélkülöznek (mintha csak egy stilizált, elképzelt királyságban járnánk), a színészi játék pedig a legtöbb esetben iskolás (fájdalom, de a címszerepet önmagára osztó Delpy alakítása szinte mindenki másét alulmúlja).
A Báthory-film személyes ügye lehetett a főszerep és a rendezés mellett a forgatókönyvírást és a zeneszerzést is magára vállaló filmesnek, ehhez képest a fentiek miatt műve meglepően sterilre sikeredett. És ezen nem változtatnak a véres-naturális részletek, a leszbikus csók, a romantikus tiltott szerelem és a szado-mazo szexjelenetek sem. Ha már az alkotó ragaszkodott zavaros meséjéhez, egy szaftos horrorral jobban jártunk volna…
The Countess
francia-német történelmi dráma, 98 perc, 2009
Báthory Erzsébet élete, kora és szokásai, ahogyan azt egy francia rendező-színésznő elképzeli.
rendező:
Forgalmazza: Best Hollywood
Bemutató: 2009. október 15.
Bemutató: 2009. október 15.
Linkek
Kapcsolódó cikkek
1 komment|Szólj hozzá!
Ki kellett jönnünk a filmről a felénél, annyira sok volt a kínzás, amit részletesen mutatott a film. A vérfolyást, sikolyokat és a farkasok emberszaggatását el tudom képzelni, nem kell percről percre bemutatni. felfordult a gyomrom. Az üzenete meg gondolom az, hogy mire nem képesek a nők a fiatalság megőrzéséért...
pestinő
|
2010-01-09 18:46:51
Új hozzászólás
Június 1. és 3. között harmadik alkalommal kóstolható immáron már több mint 100 féle üveges és közel 35 féle csapolt belga sör a Vajdahunyad várában.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek