Piaf az utcáról került a legnagyobb koncerttermekbe. A negyvenes évek elején, azaz a német megszállás idején még a párizsi katonáknak énekelt, hogy aztán alig egy évtized múlva már New York, Hollywood, San Francisco, Las Vegas vagy épp Miami közönsége vastapsoljon neki. Piaf nem volt hibátlan. Szerette a férfiakat, az alkoholt, szerette, ha szeretik. Sokat adott, és pont az volt a tragédiája, hogy személyes életében nem kapott vissza szinte semmit.

És itt nem a közönségről beszélünk. Első gyermeke agyhártyagyulladásban hunyt el, gyilkossági perbe keveredett, nagy szereleme, Marcel Cerdan bokszvilágbajnok repülőgép szerencsétlenségben vesztette életét. Ugyanakkor mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy Edith Piaf azzá legyen, akivé lett. Őszinte, egyszerű, a közönségnek élő énekesnővé. Jil Aigrot nemcsak átéli Piaf sanzonjait, de meg is éli azokat. Hangját már hallottuk Olivier Dahan, Marion Cotillard főszereplésével készült Piaf (La Môme) című filméjben. Most végre találkozhatunk is vele.