Mindennap kinézett az utca másik oldalán álló ház ablakára, ahol egy gyönyörű, rejtélyes lányt pillantott meg, majd annak rendje és módja szerint beleszeretett a jelenésszerű szépségbe. Megtalálja a módját, hogy személyesen is találkozzanak, majd alakulni kezd a kapcsolatuk, ami azonban előbb-utóbb különböző nehézségekkel találja szemben magát.

A filmet rendező Manoel de Oliveira, A kolostor és az Utazás a világ kezdetéhez direktora – aki nemrég töltötte be 101. életévét! – egy XIX. századi realista író, Eça de Queirós novellája alapján rendezte meg szerelmi történetét, és ez meg is látszik rajta. Macário és vágyának titokzatos tárgya (aki egyébként a címmel ellentétben nem szőke, hanem barna) szerelme meglehetősen anakronisztikus körülmények között bontakozik ki: egy olyan világban, mely hiába napjaink része, a lánykák kínai legyezőt tartanak kecses kacsójukban, a hősök elit, zártkörű szalonokban múlatják az időt, a fiatalemberek pedig nagybátyjuktól függenek. A Szeszélyes szőkében azonban nem ez a legzavaróbb. Az idős mester műve olyan, mint amikor egy semmitmondó, unalmas történetet kell hallgatnunk, és miközben nagyokat bólogatunk, arra gondolunk, beszélgetőpartnerünk miért érzi úgy, hogy ezt bárkivel is meg kell osztania.