Az ausztrál John Hillcoat Az ajánlat című munkájával már bizonyította, hogy ért a kihalt tájak és mosdatlan férfiak összekomponálásához, és ide pont ez kellett. A civilizáció és az élővilág természeti katasztrófák sorának köszönhetően gyakorlatilag megsemmisült, a túlélők pedig egymást pusztítják el és falják fel, leszámítva pár még mindig tisztességes, de kétségbeesett embert. Ilyen a névtelen Férfi és fia, akik megpróbálnak valahogy délre, az óceán partjához eljutni, a címbéli út azonban hosszú, veszélyekkel és borzalmakkal teli.

Korábbi filmes élményeink alapján – legutóbb például az Éli könyve esetében – már megszoktuk, hogy ilyen helyzetben a leleményes főhős a hatalmas túlerő ellenében is kivágja magát minden helyzetből – na, itt nem így történik. Ez tényleg a szűkölő, csatornában meglapuló túlélés története, ahol csak másodpercekre csillan fel a remény, szóval nem tipikus randifilm. Viggo Mortensen most is zseniális, talán csak a fiát alakító Kodi Smit-McPhee az, aki kilóg a szürke és barna árnyalatokkal megrajzolt képből – már csak jóltápláltsága és tapasztalatlansága okán is. A könyv elképesztő hazai olvasottsága garantálja, hogy lesznek, akik elégedetlenek lesznek a néhol valóban tempót vesztő filmverzióval, de hát istenkém, volt olyan, hogy egyszerre mindenki boldog volt?