Az eltelt hét évet lazán átugorva Buppa Boy onnan folytatta a történetet, ahol az IMMC-vel abbahagyta (sőt az IMMC-tagságot szerepeltető In Memorian IMMC című számmal konkrétan meg is tereti az összeköttetést). Szlenggel terhelt dumaszínház ez a Royal Fixi Club, központban a biciklivel, no meg vixelt flaszterrel, DJ-kkel, graffitisekkel, zsebrakétával és (electric) boogie-val. A zenék többségét Buppa mellett ezúttal a Ludditák gitáros-hangmérnöke, Vasti és Mr Masters szállította, de egy dalt a régi zenésztárs Shabaak, kettőt pedig egy új tehetség, Takeshi jegyez, míg mikrofonos segítséget Balek MC és Azur nyújtottak a már említett IMMC mellett.

Az album piros papírtokja stílszerűen egy futártáskát formáz, amelyet kinyitva hozzájutunk a biciklikereket ábrázoló koronghoz, egy bringás rajongóknak kedveskedő laminált Buppa/Royal Fixi Club-küllőkártyához, továbbá egy futárszolgálatos formanyomtatványra gépelve két A/4-es oldalnyi dalszöveghez, ami jó szolgálatot tesz az elburjánzó szövegszövet alapos kivesézésénél. Ezt kár lenne kihagyni, mivel fény derül roppant szórakoztató részletekre, amelyek felett a nagy sebesség miatt esetleg elsiklana a hallgató figyelme. A CBI (Cycle Banditos Illegal) utolsó soraiban például hősünk igazán mókásan fogalmazza meg napjaink egyik égető problémájának, a Budapestet megbénító autóáradatnak lényegét. Persze nem mindegyik dalban van ilyen aktuális mondanivaló, de az örök témákról, a táncról és zenéről (Újtáncteszt, Funktematika, Mr Masters) vagy a graffitiről (Greff) szóló sorok is üthetnek nagyot. A „Flaszter Maszter egy betondetonátor robbanást halaszt el”, vagy a „nyomja a breaket / látszik rajta, megint megevett tíz space cake-et” és társaik miatt ez a lemez is megéri az árát. Tessék felvenni a hullámot!