Danny Boyle 1996-os berobbanása után nehezen találta helyét a (film)világban, olyannyira, hogy egy sikertelen hollywoodi kitérő után tévéfilmeket készíteni ment haza az új évezred legelején, majd a HD-technika segítségével teljesen új műfajban tért vissza a vászonra (28 nappal később). A biztos kezű rendező most egy brutális mesébe sűríti mindazt, amit az életről gondol, azaz: a világ igazságtalan, a legjobbak mindig megszenvednek igazukért, a sors útjai kifürkészhetetlenek, az egy másodpercnél hosszabb snitt káros az egészségre.

Ennek szellemében a Gettó milliomos egy pergő, egyszerre lehangoló és egzotikus, díszes és puritán, lebilincselő és érdektelen mese, melyből kiderül, hogy egy egyszerű utcagyerek hogyan nyerheti meg a Legyen Ön is milliomos! indiai verziójának fődíját. A csalással vádolt fiú kihallgatása szolgál keretül a történethez, melynek során bebizonyosodik, hogy a műsorvezető minden kérdésére a fiú élete már választ adott, azaz nem kell könyvmolynak lenni ahhoz, hogy az ember milliókat nyerjen - elegendő hozzá egy tragikus életút és egy gyermekkori szerelem, akit mindenáron ki akarunk szabadítani a gengszterek karmai közül. 

Egyesek szerint a Gettó milliomos hatalmas szolgálatot tesz az emberiségnek India valódi arcának bemutatásával, félő azonban, hogy az ország színes díszlet csupán, ahol - az alkotók örömére - nem sújtják magas adókkal a sűrű vágást.