Míg az első HSM-opus a Grease tini verziója volt a dalos pacsirta kontra kosaras csávó énjével küzdő főhőssel és az ő szívét megdobogtató szolid, jó kislány főhősnővel (akik ha nem is a nyári, de a téli iskolai szünetben ismerkedtek meg egymással), addig a második részben az intrikus vonalat vitték tovább (a szerelmespárt megpróbálja szétválasztani egy női vetélytárs). A High School Musical 3-ban pedig még nagyobb a krízis, hiszen - némi Amerikai pite-csavarral - hőseinknek azzal kell szembesülniük, hogy a gimnázium befejezése után más-más főiskolán tanulnak majd tovább. Frusztrációjukat enyhítendő - a szokásos csapattal, a Vadmacskákkal karöltve - előadnak hát egy musicalt a sulibálon, ami nekünk, nézőknek tíz vadiúj dalt jelent; mi lehetne ennél szupibb? 

A High School Musical-jelenség körül akkora kultusz alakult ki (nálunk, Magyarországon is, ahol egy nappal a világpremier előtt kerül a mozikba a film), hogy teljesen mindegy, mit tartunk róla, milyen kritikát fogalmazunk meg vele kapcsolatban, egy pontosan körülhatárolható célcsoport így is, úgy is feltételek nélkül imádni fogja - a többiek pedig inkább nézzék meg még párszor a Grease-t! És ugye azt mondanunk sem kell, hogy természetesen jön a negyedik rész is - igaz, egészen új szereposztással, és fájdalom, ismét csak a tévében.