John McLoughlin őrmester, a PAPD köztiszteletben álló veteránja akkor már órák óta ébren volt, mivel minden reggel másfél órát kellett utaznia, míg beért a városba. A két férfi és kollégáik mind Manhattan központja felé tartottak, ahogy mindennap, így a váratlan riasztásra elsőként reagáló csapat Manhattan központjából a World Trade Centerhez vonult. Öt férfi, köztük McLoughlin és Jimeno, bementek az épületekbe, és csapdába estek a romok alatt, amikor a tornyok összeroskadtak. Csodával határos módon McLoughlin és Jimeno életben maradtak, de hat méter mélyre temették őket a betontömbök és fémdarabok.

Öt évvel a szeptember 11-i, New York-i merényletek után nehéz objektíven, oknyomozó politizálás nélkül beszélni azokról a borzalmas eseményekről, melyek az Egyesült Államok lakosságát még ma is sokkos állapotban tartják – érthető hát, hogy a máskor olyan könnyen politizáló Oliver Stone (A szakasz) rendező az egyszerű emberek szemszögéből mutatja be a történéseket, elkerülve ezzel a fájdalmas felelősségre vonást és a dagályos hősteremtést. A túlélők és családjaik elbeszélése alapján rekonstruált események alapján készült, és kizárólag a két rendőr csodával határos megmenekülésének elbeszélésére szorítkozik, és apró, de nagyon fontos mozzanatokra – például a betonlapok közé szorult, belső zúzódásokkal küzdő rendőrök beszélgetésére. Itt bizony a kevesebb sokkal több, hiszen itt nem hősök voltak, hanem csak áldozatok – és jobb esetben túlélők.

Forrás: Est.Tv Magazin