Míg az első „közös” szörnyfilm a sarkvidék erősen kontrollált övezetében játszódott - mondván, aki itt keresi a kalandot, vállalja a következményeket! -, a némi jóindulattal folytatásnak nevezett második rész inkább a kisvárosi film műfaját hígítja fel rengeteg művérrel és belsőséggel. Egy, ki tudja milyen körülmények közt megfogant Alien-Predátor hibrid ugyanis egy kolorádói kisváros mellett landol eltérített űrhajójával, és Alien ösztöneire hallgatva szépen kezdi csemetéit a túlságosan is gyanútlan városlakókba telepíteni.

Eközben egyrészt megismerhetjük a leendő áldozatokat és túlélőket, másrészt „valahol a távoli galaxisban” a Predátor-központból egy specialistát küldenek a veszélyes mutáns kiiktatására. Lesz is nagy rohangálás, sikítozás és károkozás, de akik a két szuperfaj közötti igazán látványos leszámolásban reménykednek, azok némileg csalódni fognak: a nagy csaták többnyire túl gyorsan és alulvilágítva zajlanak le. Ami a műfaj elkötelezett kedvelőinek körén túl is vonzóvá teheti ezt a szeletelést, az az a tény, hogy itt a műfaj alapvető szabályaira fittyet hányva küldenek olyanokat is vígan a szörnyek karmai és egyéb fegyverei elé, akiknek más filmekben különböző szocpol is politikai korrektségi megfontolásokból muszáj lenne életben maradnia. Itt senki sincs biztonságban - és ez így korrekt!