A török kori metszetek (képünkön) is itt ábrázolják a hidat, és a laboratóriumi vizsgálat is megerősítette ezt a feltételezést.

Szolnok a XVI. század második felében fontos szerepet játszott a török hódoltságban. A törökök jelentős építkezéseket folytattak, a vár bástyáit átalakították rondellákká, fürdőt és dzsámit emeltek. A vár elfoglalása után 10 évvel, 1562 tavaszán Güzeldzse Rüsztem budai pasa cölöphíd veretésébe kezdett. Hazánk első állandó Tisza-hídjának építéséről a kortárs Verancsics Antal egri püspök levelében így ír: „...A budai pasa Szolnoknál vala, és már belekezd vala hidat rakni az ő vára alatt, az ellenségnek közelében a Zagyva partján, és - ahogy mondják - nagyon kitartó munkálatokkal, olyan szélességgel, hogy két szekeret befogadjon, az negyedrészében már csaknem el is készült vala.” 

A 133 éves török uralom után a császári ezredek hírére a törökök nemcsak a várat és a várost, hanem a hidat is felgyújtották, így az átkelőt ugyanazok pusztították el, akik több mint száz évvel azelőtt építették. 

A kiállításon a régészeti kutatásról készült fotók, a híd darabjai (kovácsoltvas abroncs, szög, tölgyfa maradványok), valamint török kori fahíd és várábrázolások láthatók.