A bérgyilkosok meglepően mulatságos magánéletét ugyan már több komédiában is megfigyelhettük (Otthon, véres otthon; Bérgyilkos a szomszédom), ám olyat még nem láttunk, amiben a jéghideg profi gyilkológépet Gesztesi Károly játssza, aki nélkül mostanában nehezen képzelhető el magyar film. 

Az Idegölő az olyan utazós-nyaralós vígjátékok nyomán halad, mint az Apám beájulna vagy a Csudafilm, mivel Rodoszon forgatták, így a csodálatos helyszín is garantált. A film jellemkomikum részéről a főhős, egy Keszeg nevű bérgyilkos gondoskodik, aki tisztaság- és rendmániás, és negyvenes létére még mindig az anyukájával él, a helyzetkomikumok soráról pedig a süketnéma mama, egy csinos rendőrnő, egy elégedetlen feleség, egy pénzéhes színházrendező, egy kíváncsi hotelportás és egy öngyilkos hajlamú görög fogorvos, na és az a tény, hogy ez utóbbi - akit kínzó fogfájása miatt Keszeg felkeres - megegyezik a legújabb célszeméllyel. A beszédes cím első két jelentését tehát kipipálhatjuk azzal, hogy a hivatásos ölő idegölésre megy a hivatásos idegölőhöz, az átvitt értelmű idegölés pedig akkor következik, amikor Keszeg megpróbálja teljesíteni a rutinmunkának ígérkező feladatot, ám természetesen (és tegyük hozzá: szerencsére) nem megy minden simán...