A lakóhelyéül szolgáló fészert erotikus fantáziálással befűtő második világháborús tisztiszolga, Morosgoványi Vendel (Czene Csaba) egy óvatlan pillanatban gyereket csinál Balatony hadnagy nejének, és a kurta malacfarokkal születő Kálmánból (Trócsányi Gergő) a szocialista tábor élzabáló evőbajnoka lesz. Talán a sors, de inkább a biológia fintora, hogy a bajnok fia, Lajoska (Marc Bischoff) másfél kilóval születik, és az evés helyett a tömésnek hódol: preparátorként nem az anyagcsere, hanem az örökkévalóság megszállottja. 

Rágós húsba vágta fejszéjét Pálfi György, amikor Parti Nagy Lajos három novelláját szőtte egy filmbe, hiszen a perverzre fagyott military-pornótól a Monty Pythont idéző okádós élsportfilmen keresztül a cronenbergi biohorror műfajáig eljutni nem sétagalopp (a nézőnek sem), a stílusbravúrban utazó rendező és nem kevésbé innovatív operatőre, Pohárnok Gergely azonban összehozta az árammal átvezetett esernyő és a véres varrógép találkozását a vágóasztalon. A februári filmszemle óta számos nemzetközi díjat nyert Taxidermia nemcsak az utóbbi évek leglátványosabb magyar alkotása (Szabadságra küldve ezzel a Szerelmet), de legsikerültebb országimázsfilmje is: ha nagyapáink fütykösét kakasok csipkedték is, apáink a blokk bajnokai lettek, mi pedig joggal emelünk szobrot önmagunknak - önmagunkból!