Henry Roth hawaii állatorvos (magyarra fordítva Szép Ottó soproni fogász) szerepében ugyanis egy Lucy Withmore (Drew Barrymore) nevű bájmadárral hozza össze őt a sors, s az egyéjszakás beutalós kalandokra szakosodott fogselyemfiú rögtön beleszeret a tiszta tekintetű szőkébe. A bibi csak annyi, hogy Lucy - akár a Beatles kompozíciójában - kissé elvarázsolt lány: autóbalesete óta rövid távú memóriája csak 24 óra történéseit képes befogadni. Hősünk Lucy féltő apjával, szteroid-junky bátyjával (Sean Astin - Samu A Gyűrűk Urából) és a fütyivicc-rajongó Ulával (Rob Schneider - Tök alsó, Tök állat) vállvetve küzd a lány memóriájának kiterjesztéséért, hogy ne kelljen minden nap újra és újra meghódítania őt. 

Peter Segal rendező (Ki nevel a végén?) böfögő rozmárokkal és hormonkezelt állatkerti alkalmazottakkal tarkított ártatlan meséje alapötletével egyszerre figurázza ki és emeli magasba a romantikus vígjáték műfaját, a két főszereplő a Nászok ásza után ismét meggyőzően turbékol, Clint Eastwood operatőrének (Jack Green - Nincs bocsánat, Tökéletes világ) kedves-buja hawaii képei pedig nyugtassák a szemet. Az „örök egyéjszakás csaj” tankönyvi példája és az esetlen hősszerelmes bebizonyítják, hogy a boldogsághoz nem kell más, mint egy kis memóriazavar és minimum ötven randi - meg persze pár fogás a Memento és az Idétlen időkig című sikerfilmekből. Ha van vaj, ha nincs vaj, Hawaii van!