(Warner Jazz)
Nincs még egy együttes a poptörténelemben, amelynek dalait annyiszor és annyian dolgozták volna fel, mint a Beatles szerzeményeit. A feldolgozóiparból nem maradtak ki az amerikai fekete dzsessz, soul, funk és rhythm & blues előadók sem, akiknek 1966 és 1975 közti (zömében az Atlantic kiadónál készült) Beatles-átirataiból lenyűgöző válogatás született.
A Beatles-tagok (elsősorban a két fő szerző, Lennon és McCartney) arról voltak híresek (többek közt), hogy mennyi zenei stílust voltak képesek integrálni dalparkjukba, így az sem meglepő, hogy ezek a klasszikus dalok milyen kiváló alapanyagot nyújtanak a különféle stílusokban való újraértelmezéshez. Márpedig hogyha a zseniális fehér szerzők ihletett és perfekt dalainak átalakításhoz a korszak legprofibb és legvirtuózabb fekete muzsikusai fognak hozzá, abból nyilvánvalóan valami egészen káprázatos dolog születik (még ha nem is lesz olyan népszerű, mintha a jóképű eredeti szerzők adnák elő). Nos a korszak egyik legfényesebb dzsessz/soul/R&B/funk kiadója, az Atlantic raktárában szászszámra gyűltek a fúvósdús Beatles-feldolgozások, melyekből most 21-et hallhatunk 72 percben. Már a legelső számtól, a válogatás címéül választott
Glass Onion Arif Mardin-féle pszichedelikus soul átiratától elszállunk, és utána olyanok tartanak bennünket a magasban, mint Ella Fitzgerald, Aretha Franklin, Carmen McRae, az orgonista Shirley Scott, Herbie Mann vagy a Meters funkegyüttes (sőt külön öröm hallani Little Richardot, amint visszaveszi az egy évtizeddel korábbi kölcsönt), de a kvázi ismeretlen előadók is nagyokat dobnak. Talán csak a népszerű komikus, Bill Cosby
Sgt Pepper... feldolgozását kellett volna kihagyni...
9/10