A szereplők mind a Sydney körüli, kertvárosi miliő alsó- és felsőközéposztályának tagjai, akiknek élete egyre szorosabban gubancolódik össze. Az előtérben egy krimiszál kanyarog, az alapproblémát azonban az érzelmek betegsége, a szenvedélyek és szenvedések hálózata, a kapcsolatok és házasságok szakítópróbája jelenti. Családi drámák, fanyar poénok, meghökkentő epizódok halmozódnak, minden összeér és mindenki találkozik. Humoros és megindító epizódok váltják egymást, az életképek sorozata ügyesen rakódik egymásra, a színészi alakítások (Barbara Hershey - Hannah és nővérei, Bajnokok reggelije; Anthony LaPaglia - A világ második legjobb gitárosa; Geoffrey Rush - Ragyogj!, Sade márki játékai) is erős pillért jelentenek - a sztori nagyszerkezete, a mindenáron tanulságok és összefüggések felmutatásán ügyködő dramaturgia, és legfőképp a túlhajtott finálé azonban lerontja a hatást. A Lantana így is érzelmeket piszkáló, erős moziélmény: nem olyan felkavaró, mint a Rövidre vágva, de nem is olyan erőltetett, mint a Magnólia.