A grunge tulajdonképpen a régi hard rock új köntösben való legitimizálása volt, és ebbe a formulába az Alice In Chains tökéletesen beleillett (a dolog pikantériája, hogy az irányzatba sorolt legismertebb együttes, a Nirvana ezen ismérvek szerint tulajdonképpen nem is volt grunge-zenekar - a többiekkel ellentétben bennük punkos irónia volt). Az Alice In Chains sem tudta túlélni a grunge halálát, és ezt illetőleg Layne Stanley énekes kábítószer-problémái nem magyaráznak meg mindent - ha egy zenekar öt éve nem csinál új anyagot, ott más, jóval súlyosabb baj van. A múlt persze mindig kéznél van, egy koncertlemez meg mindig jól jön - ez a szépen szóló Live 14 számban tekinti át a főleg lassú, méltóságteljes tempóban utazó Alice In Chains karrierjét, és teszi ezt három turné anyagából válogatva: két szám 1990-ből (ezeken még Mike Starr basszusgitáros játszik), hét 1993-ból (köztük a Rooster, a Would? és a Dirt című klasszikusok - ez utóbbi részeg verzióban egy japán koncertről), öt pedig 1996-ból (köztük a Them Bones és az Again). Rajongóknak nagy öröm, a nem rajongók viszont valószínűleg nem ettől lesznek rajongók.

7/10