Becsöngetnek, a diákok szép lassan elkezdenek a terem előtt gyülekezni, és az ajtó látványa a rájuk váró csodálatos versélmény ellenére már most kellemetlen, rabsággal kapcsolatos asszociációkat vált ki bennük, ezért a tudatalattijukból észrevétlenül előlopakodik a vágy: bárcsak ne jönne a tanár és elmaradna az óra…
Az irodalom olyan szellemi, lelki és érzelmi táplálékot tud nyújtani fiatalkorban, amiből akár egy egész életen át meríthetünk. Éppen ezért kár lenne, ha az egyébként érdeklődő, nyitott diákság négy éven keresztül unatkozva ülné végig az órákat. Ez nem biztos, hogy a tantárgynak vagy a tanárnak szól, sokkal inkább a négy falnak, a gyönyörűséges, zöld padoknak, esetleg annak, hogy a padtárs most éppen érdekesebb.
Hogyan tehetnénk izgalmasabbá a magyarórákat? Miután diákjaimat elvittem a Hadik kávéház melletti Szatyor bárba, megkérdeztem az ELTE BTK magyar szakán végzett ismerőseimet is.
„Én az Újlipótvárosba szervezném az órát, a Jászai Mari térről indulva – mondja Cziczelszky Judit. – Rengeteg költő és irodalomtudós (és művész) élt a környéken, én mindig rácsodálkozom az emléktáblákra. Ott van, ugye, mindjárt Faludy, aztán egy utcasarokkal tovább Radnóti, és így tovább.”
„Nekem két dolog jutott az eszembe – veszi át a szót Szentesi Adrienn. – Az egyik a PIM, elég kézenfekvő ugyan, de a kiállítások nagyon jók, és zseniális ajándéktárgyaik vannak: csoki írók képével, füzetke, könyvjelző, nekem hatalmas élmény, hogy Ottlik diákigazolványának képe van a jegyzetfüzetemen. A személyes tárgyak mindig közelebb viszik az embert a témához. A másik pedig a Margitsziget. Sokan sokféleképpen megemlítik, Arany János, Krúdy Gyula kedvenc helye volt, és van ott Írók sétánya is szobrokkal. Lehetne ott szigetes verseket felolvasni.”
„Nekem természetesen Rejtő ugrik be, meg a légióssztorik – folytatja a sort Belényi Dániel. – Ennek az útvonala Marseilles–Oran/Algír, aztán meg Timbuktu vagy Murzuk, előbbi Mali, utóbbi Líbia déli részén. Persze ez most olyan szempontból érdekes, hogy éppen arrafelé zajlik a »történelem«, ahol Rejtő regényei játszódnak. Amúgy GoogleEarth-ön keresztül le lehet játszani... És még valami: a Logodi utca egy részeg hajnalon.”
„Lehetne múzeumokba szervezni magyarórát – kezdi sorolni ötleteit Bálint Lilla. – Vagy az Írók Boltjába, esetleg különböző írószervezetekhez (JAK, FISZ, Írószövetség), vagy például a Litera.hu szerkesztőségébe. Vagy a Rádióba. Az én két legjobb kihelyezett magyarórám akkor volt, amikor elmentünk Kassára Márai szülőházát megnézni, és ott maradtunk egész nap, a másik meg, amikor Jókai villáját néztük meg, és a végén a közeli étteremben elfogyasztottunk egy Jókai-bablevest.”
Hogyan tehetnénk izgalmasabbá a magyarórákat? Miután diákjaimat elvittem a Hadik kávéház melletti Szatyor bárba, megkérdeztem az ELTE BTK magyar szakán végzett ismerőseimet is.
„Én az Újlipótvárosba szervezném az órát, a Jászai Mari térről indulva – mondja Cziczelszky Judit. – Rengeteg költő és irodalomtudós (és művész) élt a környéken, én mindig rácsodálkozom az emléktáblákra. Ott van, ugye, mindjárt Faludy, aztán egy utcasarokkal tovább Radnóti, és így tovább.”
„Nekem két dolog jutott az eszembe – veszi át a szót Szentesi Adrienn. – Az egyik a PIM, elég kézenfekvő ugyan, de a kiállítások nagyon jók, és zseniális ajándéktárgyaik vannak: csoki írók képével, füzetke, könyvjelző, nekem hatalmas élmény, hogy Ottlik diákigazolványának képe van a jegyzetfüzetemen. A személyes tárgyak mindig közelebb viszik az embert a témához. A másik pedig a Margitsziget. Sokan sokféleképpen megemlítik, Arany János, Krúdy Gyula kedvenc helye volt, és van ott Írók sétánya is szobrokkal. Lehetne ott szigetes verseket felolvasni.”
„Nekem természetesen Rejtő ugrik be, meg a légióssztorik – folytatja a sort Belényi Dániel. – Ennek az útvonala Marseilles–Oran/Algír, aztán meg Timbuktu vagy Murzuk, előbbi Mali, utóbbi Líbia déli részén. Persze ez most olyan szempontból érdekes, hogy éppen arrafelé zajlik a »történelem«, ahol Rejtő regényei játszódnak. Amúgy GoogleEarth-ön keresztül le lehet játszani... És még valami: a Logodi utca egy részeg hajnalon.”
„Lehetne múzeumokba szervezni magyarórát – kezdi sorolni ötleteit Bálint Lilla. – Vagy az Írók Boltjába, esetleg különböző írószervezetekhez (JAK, FISZ, Írószövetség), vagy például a Litera.hu szerkesztőségébe. Vagy a Rádióba. Az én két legjobb kihelyezett magyarórám akkor volt, amikor elmentünk Kassára Márai szülőházát megnézni, és ott maradtunk egész nap, a másik meg, amikor Jókai villáját néztük meg, és a végén a közeli étteremben elfogyasztottunk egy Jókai-bablevest.”
Június 1. és 3. között harmadik alkalommal kóstolható immáron már több mint 100 féle üveges és közel 35 féle csapolt belga sör a Vajdahunyad várában.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek