Persze, az sem mindegy, hogy ki(k) a rajongás tágya(i), hiszen eddig meg nem nevezett hőseink nem éppen monitor előtt ülő típusok, bár egy egész földrészt voltak képesek a tévéképernyők elé ültetni hosszú évtizedeken át. Máig.
 
A Bud Spencer–Terence Hill-páros tanította meg nekünk a hagymás bab receptjét, a pimasz humor egy sajátos formáját, de legfőképpen azt, hogy még ha néhány pofon árán is, de a jókedélyű lúzer mindig győz a végén. És ha jobban belegondolunk, ez egy elég megnyugtató lecke bármilyen történelmi időben. 
 
Gárdonyban Bud Spencer és Terence Hill rajongói találkozó lesz, ami természetesen azt is jelenti, hogy nosztalgiázhatunk, filmeket nézhetünk meg századszor-ezredszer, de nyilván akadnak új élmények is, például magától értetődő sorversenyek a sör, a virsli, a bab és a jószándékú erőfitogtatás témakörében, és persze, a Spencer Hill Magic Band fellépése sem meglepő. De a filmeket sem a meglepetések miatt szerettük, hanem mert viccesek.