Az ex James Bond-lány Olga Kurylenko és Michael Fassbender színészi jelenléte alá az az Ilan Eshkeri szerzett üstdobokkal erősített, hárfával lágyított zenét, aki korábban a Neil Gaiman-adaptáció Csillagporhoz, vagy a nemrég itthon is műsorra került HA/VERhez adta hozzáértését. A nagyzenekarra írt és a hagyományokon változtatni nem nagyon akaró munka gyökerei a Star Wars-tól a Gladiátorig nyúlnak.
Hálás alap lehet egy zeneszerzőnek olyan képekhez komponálni, amelyeken bazaltalcú római mészárosok menetelnek teljes vértben, menekülő katonák ugrálnak több tíz méteres mélységbe, vagy épp formás pikt asszonyok szórják kisbalták hátán a gyors halált. A pörgő akciójelenetekhez Ilan Eshkeri kemény dobokat, őrületbe forduló vonósokat és pattogó fúvósokat illesztett, melyek egy-egy pillanatukban a fent említett két előkép mellett még az újragondolt Batman-mozik Hans Zimmer és James Newton Howard szerezte zenéit is képesek megidézni.
A tempósabb darabokat a mozi dramaturgiájának megfelelő pontokon váltja a lelkizős hárfa és a kiábrándult kivégzőosztaggá átlényegülni képes vonósszekció, de Eshkerit érezhetően a kevésbé érzelmes, sokkal inkább a haldokl-menekülő-vérző húshoz kapcsolódó jelenetek kapták el, ezeknél tud komolyabban hatni, és hozni munkája egyik legfontosabb célját: a fülünkön is keresztülpréselni a hideg acélt.
Lehet, hogy a Centurion zenéje nem a legeredetibb nagyzenekarra épülő aláfestő munka, hiszen tényleg lépten-nyomon ismerős motívumokba és megoldásokba botlunk, mindenesetre várhatóan hatásos társa lesz a mozinak.
Hálás alap lehet egy zeneszerzőnek olyan képekhez komponálni, amelyeken bazaltalcú római mészárosok menetelnek teljes vértben, menekülő katonák ugrálnak több tíz méteres mélységbe, vagy épp formás pikt asszonyok szórják kisbalták hátán a gyors halált. A pörgő akciójelenetekhez Ilan Eshkeri kemény dobokat, őrületbe forduló vonósokat és pattogó fúvósokat illesztett, melyek egy-egy pillanatukban a fent említett két előkép mellett még az újragondolt Batman-mozik Hans Zimmer és James Newton Howard szerezte zenéit is képesek megidézni.
A tempósabb darabokat a mozi dramaturgiájának megfelelő pontokon váltja a lelkizős hárfa és a kiábrándult kivégzőosztaggá átlényegülni képes vonósszekció, de Eshkerit érezhetően a kevésbé érzelmes, sokkal inkább a haldokl-menekülő-vérző húshoz kapcsolódó jelenetek kapták el, ezeknél tud komolyabban hatni, és hozni munkája egyik legfontosabb célját: a fülünkön is keresztülpréselni a hideg acélt.
Lehet, hogy a Centurion zenéje nem a legeredetibb nagyzenekarra épülő aláfestő munka, hiszen tényleg lépten-nyomon ismerős motívumokba és megoldásokba botlunk, mindenesetre várhatóan hatásos társa lesz a mozinak.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Vélemény|Felhasználási feltételek