Június 19-én, szombaton 20 órától rendezik meg a Prizma filmművészeti folyóirat nemrég megjelent harmadik, erotikával és pornográfiával foglalkozó számának megjelenése alkalmából tartandó estet a budapesti, VII. kerületi Fogasházban.
Linkek
Kapcsolódó cikkek
20 órai kezdettel kerekasztal-beszélgetést szerveznek a pornográfia mozgóképes formáiról Hevesi Krisztina szexuálpszichológus, Farkas Gábor és Sepsi László, a Prizma szerkesztői és Varró Attila filmesztéta részvételével. A vitát 21.30-tól egy pornófilmklasszikus levetítése követi eredeti nyelven, magyar felirattal. Bud Townsend Alice in Wonderland: An X-Rated Musical Fantasy című munkáját 1976-ban mutatták be először.
A Prizma Erotika és pornográfia címmel megjelent harmadik száma május közepe óta kapható az árusítóhelyeken. Mint arról korábban beszámoltunk, a lap koncepciója mögött az a felismerés áll, hogy annak ellenére, hogy a pornográfia egyfelől az internetes videomegosztókon keresztül a tömegkultúra részévé vált, másfelől pedig az utóbbi évek művészfilmtermésében is feltűnően központi motívumként szerepel, a magyar filmes szaksajtó méltatlanul keveset foglalkozik az erotikus és pornográf vizuális tartalmak filmelméleti és filmesztétikai kérdéseinek feldolgozásával.
Ezt megváltoztatandó a folyóiratban olyan írások szerepelnek, mint Farkas Gábornak az internetes home pornó narratológiai vetületeit vizsgáló, Sepsi Lászlónak a filmklasszikusokból készülő pornóremake-ek és a zsánerparódiák történetkezelését a kulturális evolúció és a motívumöröklődés kontextusában górcső alá helyező vagy Linda Williamsnek a pornó és a musical műfaját párhuzamba állító tanulmánya. Kis Kata Catherine Breillat filmjeit tárgyalja a szerzőiség és a feminizmus szempontjából, Lénárt András pedig a spanyol erotikus film és a cenzúrapolitika kapcsolatának történetét mutatja be.
(prizmafolyoirat.com)
A Prizma Erotika és pornográfia címmel megjelent harmadik száma május közepe óta kapható az árusítóhelyeken. Mint arról korábban beszámoltunk, a lap koncepciója mögött az a felismerés áll, hogy annak ellenére, hogy a pornográfia egyfelől az internetes videomegosztókon keresztül a tömegkultúra részévé vált, másfelől pedig az utóbbi évek művészfilmtermésében is feltűnően központi motívumként szerepel, a magyar filmes szaksajtó méltatlanul keveset foglalkozik az erotikus és pornográf vizuális tartalmak filmelméleti és filmesztétikai kérdéseinek feldolgozásával.
Ezt megváltoztatandó a folyóiratban olyan írások szerepelnek, mint Farkas Gábornak az internetes home pornó narratológiai vetületeit vizsgáló, Sepsi Lászlónak a filmklasszikusokból készülő pornóremake-ek és a zsánerparódiák történetkezelését a kulturális evolúció és a motívumöröklődés kontextusában górcső alá helyező vagy Linda Williamsnek a pornó és a musical műfaját párhuzamba állító tanulmánya. Kis Kata Catherine Breillat filmjeit tárgyalja a szerzőiség és a feminizmus szempontjából, Lénárt András pedig a spanyol erotikus film és a cenzúrapolitika kapcsolatának történetét mutatja be.
(prizmafolyoirat.com)
2010. augusztus 19 - 25.
A Letz Zep a tribute zenekarok közül az, amelyik a kritikák és a rajongók szerint is a leghitelesebben adja vissza a Led Zeppelin egyedülálló stílusát és életérzését.
