Erotika és pornográfia címmel megjelent a Prizma harmadik száma. A koncepció mögött az a felismerés áll, hogy hazánkban nem indult meg a a pornográf mozgóképpel kapcsolatos filmelméleti és filmesztétikai kérdések feldolgozása.
Linkek
Kapcsolódó cikkek
Az internet hétköznapi gyakorlatba való beépülésével az erotikus és pornográf vizuális tartalmak minden eddiginél könnyebben elérhetővé váltak az egyéni felhasználó számára. Egyfelől tehát a pornográfia az internetes videomegosztókon keresztül a tömegkultúra részévé vált, másfelől az utóbbi évek művészfilmtermésében is feltűnően központi motívumként szerepel – elég csak Catherine Breillat munkásságára, Michael Winterbottom 9 dal című filmjére vagy akár Lars von Trier Antikrisztusára gondolnunk.
A Prizma filmművészeti folyóirat harmadik számának koncepciója mögött tehát az a felismerés áll, hogy a magyar filmes szaksajtó a fenti jelenségekkel méltatlanul csekély mértékben foglalkozik, és ezért hazánkban nem indult meg a pornográf mozgóképpel kapcsolatos filmelméleti és filmesztétikai kérdések feldolgozása.
A lap Téma rovata három, a pornográfia és narrativitás kérdéskörét más-más szempontból vizsgáló tanulmánnyal kezdődik. Farkas Gábor az internetes home pornó narratológiai vetületeit vizsgálja, Sepsi László a filmklasszikusokból készülő pornóremake-ek és a zsánerparódiák történetkezelését a kulturális evolúció és a motívumöröklődés kontextusában veszi górcső alá, Linda Williams tanulmánya pedig a pornó és a musical műfaját állítja egymással párhuzamba.
Kis Kata Catherine Breillat filmjeit tárgyalja a szerzőiség és a feminizmus szempontjából, majd Lénárt András a spanyol erotikus film és a cenzúrapolitika kapcsolatának történetét mutatja be. Nemes Z. Márió Jörg Buttgereit alkotásaiban az erotika és a halál összefonódását elemzi, ezt követően Tóth Zoltán János a pornográfia realitásesztétikáját kritikai-filozófiai szempontból vizsgáló cikke olvasható. A rovatot Chuck Palahniuk Utómunka című novellája zárja, mely szorosan kötődik az internetes pornográfiához, illetve a pornográfia és reprezentáció viszonyának kérdéséhez.
A kísérleti és kisjátékfilmes rovatban Lichter Péter az osztrák kísérleti filmes, Peter Tscherkassky munkásságát mutatja be, majd ezt követően egy, a rendezővel készített interjút is olvashatunk. Orosz Anna Ida esszéje Ulrich Gábor a testiséget és a haláltáncot összekapcsoló animációinak világába vezeti be az olvasót. A Kritika rovatban A vámpírfilm alakváltozatai című könyvről és Stephen King Danse Macabre-járól, továbbá Az út című filmről találhatók recenziók. A Prizma harmadik számát brada képregénye zárja.
(prizmafolyoirat.com)
A Prizma filmművészeti folyóirat harmadik számának koncepciója mögött tehát az a felismerés áll, hogy a magyar filmes szaksajtó a fenti jelenségekkel méltatlanul csekély mértékben foglalkozik, és ezért hazánkban nem indult meg a pornográf mozgóképpel kapcsolatos filmelméleti és filmesztétikai kérdések feldolgozása.
A lap Téma rovata három, a pornográfia és narrativitás kérdéskörét más-más szempontból vizsgáló tanulmánnyal kezdődik. Farkas Gábor az internetes home pornó narratológiai vetületeit vizsgálja, Sepsi László a filmklasszikusokból készülő pornóremake-ek és a zsánerparódiák történetkezelését a kulturális evolúció és a motívumöröklődés kontextusában veszi górcső alá, Linda Williams tanulmánya pedig a pornó és a musical műfaját állítja egymással párhuzamba.
Kis Kata Catherine Breillat filmjeit tárgyalja a szerzőiség és a feminizmus szempontjából, majd Lénárt András a spanyol erotikus film és a cenzúrapolitika kapcsolatának történetét mutatja be. Nemes Z. Márió Jörg Buttgereit alkotásaiban az erotika és a halál összefonódását elemzi, ezt követően Tóth Zoltán János a pornográfia realitásesztétikáját kritikai-filozófiai szempontból vizsgáló cikke olvasható. A rovatot Chuck Palahniuk Utómunka című novellája zárja, mely szorosan kötődik az internetes pornográfiához, illetve a pornográfia és reprezentáció viszonyának kérdéséhez.
A kísérleti és kisjátékfilmes rovatban Lichter Péter az osztrák kísérleti filmes, Peter Tscherkassky munkásságát mutatja be, majd ezt követően egy, a rendezővel készített interjút is olvashatunk. Orosz Anna Ida esszéje Ulrich Gábor a testiséget és a haláltáncot összekapcsoló animációinak világába vezeti be az olvasót. A Kritika rovatban A vámpírfilm alakváltozatai című könyvről és Stephen King Danse Macabre-járól, továbbá Az út című filmről találhatók recenziók. A Prizma harmadik számát brada képregénye zárja.
(prizmafolyoirat.com)
2010. augusztus 19 - 25.
A Letz Zep a tribute zenekarok közül az, amelyik a kritikák és a rajongók szerint is a leghitelesebben adja vissza a Led Zeppelin egyedülálló stílusát és életérzését.
