Fellépők

Kedvenc helyek

Komolyzenei koncertek

The Moog: Razzmatazz Orfeum
|
est.hu:
7/10
|
olvasói:
7/10 (52)
(MuSick Recordings / Tom-Tom Records)

A Moog 2007 tavaszán megjelent Sold For Tomorrow-ja korszakhatár volt a magyar indie színtéren: az azóta eltelt két évben a hazai mezőny szinte összes fontos zenekara előállt bemutatkozó albumával (E.Z. Basic: Hocus Focus, Hangmás: Funeral Party Budapest, Gonzo: Lost And Found, The Trousers: Planetary Process, Jacked: Stop The Show, The Kolin: Yell Into The Kazoo, Supersonic: Elite Properties). Szabó Tamásék második nekifutásra szélesítették spektrumukat: a You Raised A Vampire kislemezzel beharangozott Razzmatazz Orfeum – mint frivol címe is jelzi – színesebb, változatosabb album elődjénél.
A hazai fiatal indie zenekarok közül a Moognak sikerült legpontosabban belőnie a közönség igényeinek megfelelő profilt: 2007-es debütáló lemezén az öttagú formáció rövid, dallamos, slágeres popdalokkal operált, a neves közvetítőktől – az amerikai Strokestól, a svéd Mando Diaótól és kis részben a brit Libertinestől – ellesett garázs-rockos elemeket jó érzékkel építgetve be számaiba. Az ügyes zenei stílusgyakorlathoz profi menedzsment, stílusos színpadi megjelenés és egy kis szerencse is társult, így sikerült rövid idő alatt lelkes rajongótábort építeni, kijutni Amerikába, mindjárt elsőre a Los Angeles-i MuSick Recordsnál lemezt megjelentetni és a keveréshez megnyerni a veterán seattle-i producert, Jack Endinót (Nirvana: Bleach, Therapy?: Shameless, Hot Hot Heat: Make Up The Breakdown stb.)  
 
A Sold For Tomorrow-hoz képest a változatosabb dalparkra való törekvés azonnal szembetűnik az újabb adag meghallgatásakor. A lemezt indító This Is Horror úgy kezdődik, mintha egy Placebo-szám lenne: szintieffektekkel nyit, majd a Moogtól szokatlanul rockosra vett, sodró gitártéma következik – máris feltűnő a változás az első albumhoz képest. A Panic refrénje már „moogosabb”, de a feszesebb ritmus, a kemény gitárhangzás és az sűrű effektezés ismét a zenei repertoár gyarapodásáról árulkodik. Az első kislemezre kimásolt You Raised A Vampire a poszt-punk vonulatot hozza képbe, a Franz Ferdinand-os diszkólüktetés, a goth tematika és a slágeres refrén együtt egy igazi jövőbeli koncertfavoritot eredményezett.  
 
A Can’t Say No, Can’t Say Yes emlékezetes refrénjével emelkedik ki a billentyűs-énekes Szabó Tamás szerzeményei közül, a dobos Dorozsmai Gergely által írt Lost Day-ben az akusztikus kezdést később kemény gitárhangzás ellenpontozza, aztán ismét diszkós beütésű poszt-punk szerzemények jönnek (Joyclad Armies, Sphinx), de később egy-egy szám erejéig eddig ismeretlen territóriumok felé is kikacsintgat a zenekar: a búgó szintetizátoros Self And Soul lassú kísérleti darab némi Radiohead-hatással (egy „vakteszt” során a magyar mezőnyből előbb gondolnánk például az Amber Smith-re, mint a Moogra), az orgonás, prog-rockos Mina (mely címét a Drakula hősnőjétől kölcsönözte) pedig bizonyos pontjain akár a Muse-t is felidézheti. A zongorás epilógus (Epilogue) rendben van zárásnak, bár végeredményben azért sallangoktól sem mentes a korong: a Make Me Happy például nem több egy kötelező töltelékballadánál, míg a When I See You egy Weezer-lemezről is visszaköszönhetne – és ez itt most nem dicséret. 
 
A lemezt a Moog a seattle-i London Bridge stúdióban rögzítette (ahol annak idején a Pearl Jam Ten című sikeralbuma is készült), Geoff Ott producerrel (aki hangmérnökként az Alice In Chains, a 3 Doors Down és a Queensryche mellett, sőt a Nickelback tízmilliós sikerű Silver Side Up albumának digitális igazgatásában is segédkezett), a megszólalásra tehát nem is lehet rossz szavunk. Ha túltesszük magunkat Szabó Tamás helyenként maníros énekén, és azon, hogy szinte minden egyes számról azonnal beugrik egy másik zenekar, akkor semmi akadálya, hogy pozitívan összegezzünk: a szintetizátorok hangsúlyosabb bevetése jó ötlet volt, és az is dicséretes, hogy feszesebbek, ötletesebbek és változatosabbak lettek a számok.
Bokor Péter
2009.05.05
|
2 komment|Szólj hozzá!
szerintem elég gáz h egyből mindent mindig máshoz kell viszonyítani.nem csak az ő zenéjükben van párhuzam.igazából bármelyik banda bármyelyik számához lehet párhuzamot vonni, mert nem lehet annyi új dolgot kitalálni zenében. éppen azért jó szerintem a lemez, mert nem egyhangú, és a sok példából amit láttak, irtó jó zenét raktak össze a saját ötelteikkel vegyítve! jah és nekem az általatok gyengébbnek mondott számok is nagyon tetszenek..és nem vagyok egyedül..látnátok a közönséget koncerteken!!
Dodo
|
2009-07-15 14:19:29
a cikkel véleményeével egyet értek,de a pontozással nem(szerintetek az első albumuk jobb ami fura pláne,h az újabb sokkal eredetíbb)a közösnég véleményét pedig egyáltalán nem értem... egy pár szám kivételével tök jó lett az új album(this is horror panic cant sayí no cant say yes, epilouget sphinx...persze vannak rajta gyenghébb számok is pl..make me happy meg a negyedik..nem jut eszembe a szám címe)
balbal
|
2009-06-11 22:31:32
Új hozzászólás
Név: E-mail:
Hozzászólás:
Ismételd meg:


2014. október 31., péntek

Farkas
Nyilatkozat a tervezett távközlési adó kapcsán
Magyar startupok
(Facebook ? Bridge Budapest)
A szélessávú internetnek köszönhetően közel másfél ezer embernek adunk munkát, valamint visszük Magyarország jóhírét a világban.
11
14
Becsüljük meg a munka eredményét!
Heimann Ágnes
(Mandiner)
A mennyiséggel nem lehetünk elégedettek, de a minőséget tekintve jó átlagos év volt az idei - írta a Mandinernek szüreti beszámolójában Heimann Ágnes, a Heimann Családi Birtok borásza, aki bízik benne, hogy a fogyasztók nem írják le 2010-hez hasonlóan az idei évet.
2
1
Tagok: túl az 1 millión
Copyright © 2014
Ingyenes Műsorújság Kft. az Est Media Group tagja.