A címadó nyitódal, a bukolikus hangulatú Ajjajjaj, illetve Az álmod ébren tart tempósabb lötyögése akár a Kilégzésre is felfért volna. Az előbbi női vokállal is hangsúlyozza Leonard Cohen-es kötődéseit, míg az utóbbi a harmadik perctől triphopos, pszichedelikus zárásba csap (mindkét dalt színezi egy-egy szokatlan hangszer is, az elsőt melodica, a másodikat a frontember által megszólaltatott theremin).  
 
A maxi (vagy hogy a zenekar meghatározását használjuk: „maxi+”) struktúra lazább daraboknak, zenekari bolondozásoknak is helyet biztosít: az említett két míves Kiss Tibor-szerzemény után lényegében B-oldalas számokként olyan angol nyelvű kompozíciók következnek, amik rendes albumra nem igazán férnének. A Quimby trombitás-billentyűse, a két experimentális szólóanyagot (Senkiföldje – 2006, Imago – 2008) is jegyző Kárpáti Dódi a zajszínházas nyitány után zúzós garázs-rockba váltó másfélperces Nice Day-ben punkosan ordítja szövegét, majd a zenekar dumagép-mókamestere Varga Livius lép elő főszereplőnek a két záródalban: a funkos I’ve Got A Girlben elhangzó „beastie boy”-os utálás után a bús temetési fúvósokkal nyitó Made In China már lényegében ízig-vérig rap-rock, a Quimbytől teljességgel meglepő hard rock riffekkel (ilyesmi zenét A Kutya Vacsorája mellett Gerdesits Ferenc dobos a Hippikiller, illetve a Ludditák Porcogó és Tizenegyes albumain is játszhatott). S hogy a zenekari névsorolvasás teljes legyen: ez utóbbi két számban Mikuli Ferenc basszista, illetve Balanyi Szilárd billentyűs társszerzőkként is képviseltetik magukat – no meg persze némi közös csordavokállal is.