- A cím alapján nem igazán lehet eldönteni, hogy dráma vagy vígjáték?  
 
- Összességében egy közép-kelet-európai sorsokat bemutató filmről van szó. 
 
- Ajaj. Egy újabb művészfilm? 
 
- (Nevet) Tudtam, hogy összerezzensz. Nem kell rögtön ettől a mondattól megijedni, hogy ez valami nagyon mélyenszántó művészfilm lenne, egyáltalán nem erről van szó, ez egy szórakoztató film. Egy kicsit olyan, mint amiket a Guy Ritchie szokott forgatni - Blöff, Spíler. Egy mondatban: magyar emberek abszurd sorsát mutatja be a film. 
 
- Direkt nem árulsz el semmi konkrétat a filmről?  
 
- (Nevet) Lebuktam. Igen, tudatosan, mert nem tudok olyat mondani, ami ne lőne le valamilyen poént, így inkább hallgatok. 
 
- Azt azért megtudtam, hogy te vagy Pisti...  
 
- Bizony, én vagyok Pisti, a bűnbanda egyik tagja. Egy baráti társaságban vagyok a bűnbanda két agytrösztjével, Kuplunggal - Mucsi Zoltán - és Csumpival - Scherer Péter. A bűntényhez keresnek egy sofőrt, ez lennék én... De ennél többet nem szedsz ki belőlem. 
 

Nagyítás

- Akkor nem is faggatlak tovább. Mi újság a zenéléssel?  
 
- Ó kérlek, most leszünk tízévesek. Ez nagyon nagy dolog, mivel színész- zenekar - Könnyű esti sértés - vagyunk, és az egész együttes inkább hobbi volt, mint hivatás. Olyan színészek játszanak benne, akiknek a kamaszkori álma az volt, hogy rock-zenészek lesznek, és így próbálják ezt megvalósítani.(nevet). 
 
- És hogy érzed magad a Heti Hetes csapatában?  
 
- Mit is mondhatnék, nagyon jól érzem magam a műsorban, nagyon jó a társaság. 
 
- Aki elkötelezi magát egy ilyen műsorban, gondolom, kap hideget meleget...  
 
- Ez pontosan így van. Minél többet van benne az ember, annál több kritikát kap. De, az az igazság, hogy például az internet anonimitását kihasználó emberek kritikája teljesen hidegen hagy. Mivel én színész vagyok, soha nem szerepelt a terveim között a tévézés, de örülök, hogy így alakult, egyáltalán nem bántam meg. 
 
- Azért a színészettel nem hagytál fel?  
 
- Soha! Most a Játékszínben játszom, az Imádok férjhez menni című darabban, márciustól meg a Kamaraszínházban fogok játszani egy kortárs orosz darabban, a Padlószőnyegben. 
 
- Melyik volt a legemlékezetesebb színházi darab, amiben játszottál?  
 
- Nagyon sok darabot szerettem, de van egy, ami nagyon közel áll a szívemhez. Ez a Kövekkel a zsebében, a Pesti Színházban volt. Gyuriska János barátommal játszottam benne, Hegedűs D. Géza rendezte, egyszerűen imádtam. Az a darab egy igazi csoda volt. A másik két nagy kedvencem a Picasso kalandjai és a Gyalog galopp volt, szintén a Pesti Színházban. 
 
- Milyen terveid vannak a jövőre? Színház, film, tévé?  
 
- Én olyan vagyok, mint egy hordalékfa a Tiszán: sodródom az árral. 

Forrás: Est.Tv Magazin