- Egy karaokés hitelügyintézőből hogyan lesz tévés műsorvezető?  
 
- Korábban karaokés műsorokat vezettem Budapesten, és az egyik műsor után szólt egy ismerősöm, hogy a VIVA honlapján látta, hogy műsorvezetőket keresnek, miért nem jelentkezem én is? Jelentkeztem, utána elmentem nyaralni, és amikor hazajöttem, kaptam a telefont, hogy menjek el a válogatásra. Bementem, és tovább is jutottam a második körbe, ahonnan beválogattak a legjobb 20-ba. Ezzel a 20 emberrel csináltak egy műsort, a Nagy Vívást, amiben négy héten át küzdöttünk egymással, és végül hárman maradtunk, akik közül én lettem a szerencsés kiválasztott. 
 
- Azon a versenyen több celeb is indult. Nem tartottál attól, hogy az egész csupán egy pr-fogás, és esélyed sincs a győzelemre?  
 
- De, volt bennem egy ilyen félsz, hogy biztos ezzel játszanak, hiszen ott volt a Galambos Dorina, a Zimány Linda meg a Tóth Gabi és a Miló, és biztos voltam benne, hogy nekik ebből a szempontból több esélyük van, mint nekem. De aztán rájöttem, hogy itt nem erről van szó, hiszen én nyertem (nevet). 
 
- Melyik műsorodat szereted a legjobban?  
 
- Most volt egy kis változás tavalyhoz képest, a Megállót ugyanis Ben átvette. Nekem maradt a Club Rotation, és az Interaktív heti kétszer. És remélem, hogy a Szexi, vagy nem szexinek is lesz negyedik évadja. Az az igazság, hogy mindegyik nagyon különböző műsor, én az Interaktívot kedvelem a legjobban, mert élő műsor, nagyobb kihívás és sokkal színesebb. Sokkal több minden történik benne és sokkal több mindent csinálhatsz benne. Olyan, mintha fognád a Megállót, a Club Rotationt, a stand up comedyt és a talk show-t, és az egészet összegyúrnád. Az Interaktív nekem nagyjából ilyen. 
 
- Ha szabad kezet kapnál, milyen műsort készítenél, választanál magadnak? 
 
- Ez nagyon jó kérdés. A realityt nagyon szeretem, ha fogsz két embert, két kamerát és elkezded járni a világot. Ez a műfaj nagyon bejön nekem. Az a baj, hogy annyi mindent szeretnék csinálni egyszerre, hogy valószínűleg ilyen műsor nincs is, először is ki kellene találni azt a műsort, amiben mindez ötvöződik (nevet). 
 
- A zenélés mikor kezdődött nálad? A tévézés előtt vagy után?  
 
- Sokan nem tudják, de én már 8 éves korom óta zenélek, és immár 11 éve van zenekarom. 
 
- Melyik fontosabb neked, a zenélés vagy a tévézés? 
 
- Egyiket sem akarom a másik nélkül csinálni. Ha csak zenélnem kellene, akkor hiányozna a műsorvezetés, ha viszont csak az lenne, akkor a színpad és a zenélés hiányozna. Nem akarok választani. A zene sokkal régebb óta az életem része, a televíziózást pedig még csak két éve csinálom. Ha belegondolunk, ez még semmi. 
 

Nagyítás

- Amúgy milyen műsorokat szoktál nézni a tévében? 
 
- Nem nagyon nézek tévét, mert abszolút nincs rá időm. Ha van, akkor pedig - inkább kikapcsolódás jelleggel - filmeket nézek. Műsorokat alapvetően nem nézek, magamat szoktam néha visszanézni, hogy miben kellene változtatni, hogyan lehetne jobban csinálni. A sorozatokat szeretem, de ha tehetem, külföldi csatornákat és műsorokat nézek, például David Letterman show-ját. Jerry Springer nem az én stílusom, de egy jópofa, beszélgetős show mindig jöhet. 
 
- Semmi zenei csatorna? 
 
- Nem figyelem őket, a VH1-t szoktam néha nézni. 
 
- Van zenei példaképed?  
 
- Az első számú zenei példaképem Bruce Springsteen, de nagyon szeretem a Matchbox 20-t, a Goo Goo Dollst és a Jimmy Eat Worldöt is. Tavaly májusban voltam is Matchbox 20-koncerten, már 10 éve imádom Rob Thomas zenekarát. Nekem abszolút ez a pop-rock-vonal jön be, a zenekarommal is ilyen zenéket játszunk. 
 
- És olyan tévés, akit „megfigyelsz”, úgymond példaképed?  
 
- Én soha senkit nem tudtam utánozni, Magyarországon nincs is példaképem. Vannak minden televíziós kategóriában kiemelkedő személyiségek, etalonok, de mi alapján lehet eldönteni azt, hogy ki a jó riporter? Ez nagyon szubjektív, ugyanakkor persze kvalitásfüggő dolog is. De vannak nagyon jó szakemberek, akiktől lehet tanulni, de az ember inkább magát építse fel. Hallgasson meg minden kritikát, jót és rosszat is, és abból tanuljon. Nem példaképet kell kiszúrni, hanem meg kell hallgatni a véleményeket. Az embernek mindig van mit fejlesztenie, és pontosan ezért is mondom, hogy az eddigi két évem a képernyőn semmi, még nagyon a dolog elején vagyok. Sokan mondják, hogy túlságosan maximalista vagyok, és ezt vállalom is, mert ez visz előre. Szerintem az embernek szüksége van motivációra. A kreativitás is nagyon fontos, ismerek olyan kollégát, aki az elmúlt évek alatt teljesen belefásult a műsorvezetésbe. Borzasztóan fontos a megújulás, nem csak nekem, bárkinek. 
 
- Mi lennél, ha nem vezetnél műsort? 
 
- Rocksztár. Már hatéves korom óta az akarok lenni. 3-4 évesen kaptam az első gitáromat, és ötévesen már egy kék elektromos gitárom volt, pici műanyag, amivel már ott nyomtam a kályha előtt. De amúgy mindig is nagyon sok szakma érdekelt, kiskoromban mindig az akartam lenni, amit éppen láttam. Voltam már banki ügyintéző, hitelügyintéző, karaokeműsor-vezető, privát bankár... Pék, szakács nem voltam, de úszómedence-menedzser lennék egy mediterrán övezetben. 

Fotó: Berta Sándor