Földi Anikó, tárlatvezető: A Szántó Piroska Emlékmúzeumban 73 festmény látható. Ez Piroska néni munkáinak csak töredéke. Kiskunfélegyházán, a szülővárosában is van egy szép emlékszobája. Szombathelyen, a képtárban, de Ausztráliától kezdve Svédországig a világ minden részén megtalálhatóak a festményei.
Szántó Piroska mindig festő szeretett volna lenni, - Szőnyi-Vaszary tanítvány volt- de színésznőnek is kiváló lett volna. Sokszor mikor nagyon bánatos vagyok, előveszem az egyik könyvét, a Bálám szamarát,...és felvidulok. Ragyogó tollú író volt. Hat évesen körberajzolta az istálló falát, amiért nagyon kikapott. „Freskó volt, az istálló frissen meszelt falára festettem, erősen realista igénnyel - az udvar összes élőlényét ábrázolta, középen nagyanyámmal, amint kisdolgukat végzik. Nagyon tetszett nekem, hogy mindegyik másképpen csinálja...”
Szántó Piroska és férje, Vas István költő, író 1962-ben költözött ebbe a lakásba. Imádták a kilátást. Pista bácsit sok versében megihlette a Duna, ami itt van 20 méterre.
Velük élt Szántó Anna, Piroska néni nővére is, aki gyakorlatias, szintén segítette a művészek életét mindenben. „Panni vállalja helyettünk a külvilágot, védi a munkaidőnk zavartalanságát, kezeli és beosztja a keresetünket - két művészről gondoskodik egy helyett. ... Értünk maradt egyedül, ha nem is magányosan, mert együtt voltunk igazán, sok jóban-rosszban, egészségben-betegségben, félelemben és örömben. Miértünk csinált mindent. Ha rajta múlik, ő halt volna meg Pista helyett...”
Az egész lakást körben beborította Pista bácsi könyvtára. Kilencezer kötet és négyezer folyóirat, ami a Pécsi Egyetemi Könyvtárba került. Gyönyörű a lépcsőházunk is, tele van fotókkal, kiállítások, előadások plakátjaival. A régi barátok fényképei is ott láthatóak: Anna Margit, Barcsay Jenő, Vajda Lajos, akikkel együtt éheztek, fáztak, és együtt alkottak. A régi, kiskunfélegyházi családi fotók is oda kerültek. Sajnos, a lányok édesanyja öngyilkos lett, a papa meg elhagyta őket. A nagymamánál nevelkedtek.
„... talán megadatik nekem, hogy nem engedek az át nem élt, formális időszerűségnek, hogy meg tudom őrizni a festői becsületemet, akkor is, ha bolondnak vagy ásatag kövületnek tartanak is miatta.”
Piroska néni az útszéli Krisztusokat, bármerre járt, gyűjtötte, festette. A szigligeti Krisztushoz nagyon ragaszkodott. Érdekessége, hogy 83-ban festette, de 97-ben még beledolgozott fehérrel. Na, most van készen! - mondta. „Szigligeten kezdtem el először gyűjteni a népi Krisztusokat, az útszéli, magyar testű, kurta lábú, zömök, gyakran pödrött bajuszú korpuszokat. Ez is összefüggött azzal, hogy keresem az embert. Keresem, de hol van.”
Szentendréhez erősen kötődtek. Pista bácsit Kornis Dezső vitte ki 1940-ben, ott ismerkedtek meg Piroska nénivel. 56-ban lett egy pici nyaralójuk, ott alkottak májustól-októberig. A kert, a béke szigete volt. Minden vasárnap délután 5 órakor kinyitottuk a kaput. Bárki bejöhetett egy baráti beszélgetésre. Nagyon boldogan éltek ott.
Csak 51-ben kötöttek házasságot, mert közbejött a háború és még egy feleség, Mária, aki Ottlik Gézával együtt megmentette Pista bácsi életét. „Nagyokat röhögtünk, mert nagyokat féltük”, ahogy erről az időszakról Pista bácsi írt. Ottliknál bujdosott, aki nagyon bátran azt mondta neki, „gyere hozzánk, kell egy kártyapartner”. Nagyon jól tudtak veszekedni, de imádták egymást. Ottlik Gézával örök barátok maradtak.
- Szántó Piroska kivárta Vas István második házasságát?
- Igen. Piroska néni mindig azt mondta, hogy jobban kell szeretni a másik embert, mint önmagunkat és akkor nem lesz semmi probléma. Teljes mértékig kiegészítették egymást, nemcsak a szerelemben, a munkában is.
„Egy halálon túli ölelést, egy halálon túli szerelmet ábrázoltam. Akik felületesen nézték, azok azt gondolták, hogy ennek elment az esze, csontvázak ölelgetik egymást? Holott én a csontvázat először is gyönyörű szépnek tartom, másodszor a legmaradandóbb valaminek. A pusztulásra, elenyészésre, rothadásra ítélt testi formánkból a csont marad meg a legtovább. És az ölelkező csontvázak, azok valami időn túli összetartozást és maradandó ölelést kívántak sejtetni.”
Nagyon sokszor megszületett egy kép és hozzá egy vers.
„Piroskáról a legnehezebb beszélni, mert hát ő itt van és él - Piroska az élet.” Írta
Vas István, aki azt kérte, hogy a dolgozó- és hálószobájában a személyes tárgyait csak szűkösen mutassuk meg. A Radnóti szobor mindig az íróasztalán állt, nagy barátságban volt a költővel. A két fotón, az első felesége, Kassák Lajos nevelt lánya, Nagy Etel látható, aki mozdulat-és táncművésznő volt. 39-ben, fiatalon halt meg, agydaganatban.
Piroska néni műtermében, ami egyben a hálószobája is volt, látható az utolsó munkája, amit betegen, a könyökét fogva, fájó kézzel rajzolt, óriási akaraterővel. Az állatok szeretetét otthonról, Kiskunfélegyházáról hozta magával.
„A lókoponyát már harminc éve nézegetem a pesti műtermemben. A homlokcsontján golyó ütötte lyuk.” Imádta a cicákat is. Ciceró, a macska, mindig felült a vállára, úgy dolgozott.
- Meg tudtak élni a festményekből?
- Piroska néni az ételért cserekereskedelmet folytatott, az orvosoknak is képpel fizetett. Mindig azt mondta, hogy nincs szükség sok pénzre, mert a képeivel el tudja tartani magukat. „... még rosszabb, ha a kép az első pillanatra kellemes hatású. Szépek a színei - mondják, és már odébb is léptek. De én nem ezt akarom, azt szeretném, ha ugyanúgy torkon ragadná és megrázná őket a látvány vagy az élmény, mint engem, mikor elkezdődött bennem a kép.” A napraforgók közé Panni néni arcát rejtette el. „emberképű napraforgókat fest”
Nagy bajban voltak a művészettörténészek, mert Szántó Piroska minden nyáron megújult, újabb és újabb sorozatokat készített. Nem tudták őt sehová besorolni. „...nekem eddig nagyjából minden évben vagy két évben, nemcsak a témáim változtak, hanem a technikám is, főleg amióta Szentendrén dolgozom rendszeresen, s ennek idestova harminc éve. „Csomókban” festek, ahogy Juhász Ferenc írta rólam.”
- Milyen kapocs fűzi Önt a házaspárhoz?
- Fodor András költő mutatott be nekik. Sok-sok évig, 1982-től életük végéig mindenben segítettem nekik. Mindig azt mondták, hogy én vagyok a keresztlányuk,... imádtuk egymást. Mikor Piroska néni 98-ban meghalt, Panni néni hozzánk költözött, és elkezdtük szétszedni az egykori boldog otthont. Gondolhatja, milyen fájó volt... Panni néni volt a gyakorlatias lény, ő akarta, hogy ez a múzeum létrejöjjön. Én viselem Vas István óráját, amit Piroska néni adott nekem. Mindig mondják, hogy férfi óra, de nem számít, mert számomra egy nagyon kedves emlék.
„Romlatlan ízlés csak úgy állhat elő, ha előbb teleszívja magát az idegenben, abban, amit jaj de gyönyörűnek tart. És aztán, amikor jóllakik vele, leveti magáról, és visszanyúl oda, ahol a vér buzog, ahol a dolgoknak a gyökerei vannak, ahol nem találunk mást, mint azt, hogy ábrázolni akarunk valamit, valamit, ami nekem rendkívül fontos. És azt a valamit önmagunkból akarjuk hozzáadni.” Imádtam őket, ezért nagy öröm lenne számomra, ha mások is szeretnék Szántó Piroskát és Vas Istvánt.
( Idézetek Szántó Piroska : Bálám szamara című könyvéből )
Szántó Piroska Emlékmúzeum
1013 Budapest Várkert rakpart 17.
Szántó Piroska és férje, Vas István költő, író 1962-ben költözött ebbe a lakásba. Imádták a kilátást. Pista bácsit sok versében megihlette a Duna, ami itt van 20 méterre.
Velük élt Szántó Anna, Piroska néni nővére is, aki gyakorlatias, szintén segítette a művészek életét mindenben. „Panni vállalja helyettünk a külvilágot, védi a munkaidőnk zavartalanságát, kezeli és beosztja a keresetünket - két művészről gondoskodik egy helyett. ... Értünk maradt egyedül, ha nem is magányosan, mert együtt voltunk igazán, sok jóban-rosszban, egészségben-betegségben, félelemben és örömben. Miértünk csinált mindent. Ha rajta múlik, ő halt volna meg Pista helyett...”
Az egész lakást körben beborította Pista bácsi könyvtára. Kilencezer kötet és négyezer folyóirat, ami a Pécsi Egyetemi Könyvtárba került. Gyönyörű a lépcsőházunk is, tele van fotókkal, kiállítások, előadások plakátjaival. A régi barátok fényképei is ott láthatóak: Anna Margit, Barcsay Jenő, Vajda Lajos, akikkel együtt éheztek, fáztak, és együtt alkottak. A régi, kiskunfélegyházi családi fotók is oda kerültek. Sajnos, a lányok édesanyja öngyilkos lett, a papa meg elhagyta őket. A nagymamánál nevelkedtek.
„... talán megadatik nekem, hogy nem engedek az át nem élt, formális időszerűségnek, hogy meg tudom őrizni a festői becsületemet, akkor is, ha bolondnak vagy ásatag kövületnek tartanak is miatta.”
Piroska néni az útszéli Krisztusokat, bármerre járt, gyűjtötte, festette. A szigligeti Krisztushoz nagyon ragaszkodott. Érdekessége, hogy 83-ban festette, de 97-ben még beledolgozott fehérrel. Na, most van készen! - mondta. „Szigligeten kezdtem el először gyűjteni a népi Krisztusokat, az útszéli, magyar testű, kurta lábú, zömök, gyakran pödrött bajuszú korpuszokat. Ez is összefüggött azzal, hogy keresem az embert. Keresem, de hol van.”
Szentendréhez erősen kötődtek. Pista bácsit Kornis Dezső vitte ki 1940-ben, ott ismerkedtek meg Piroska nénivel. 56-ban lett egy pici nyaralójuk, ott alkottak májustól-októberig. A kert, a béke szigete volt. Minden vasárnap délután 5 órakor kinyitottuk a kaput. Bárki bejöhetett egy baráti beszélgetésre. Nagyon boldogan éltek ott.
Csak 51-ben kötöttek házasságot, mert közbejött a háború és még egy feleség, Mária, aki Ottlik Gézával együtt megmentette Pista bácsi életét. „Nagyokat röhögtünk, mert nagyokat féltük”, ahogy erről az időszakról Pista bácsi írt. Ottliknál bujdosott, aki nagyon bátran azt mondta neki, „gyere hozzánk, kell egy kártyapartner”. Nagyon jól tudtak veszekedni, de imádták egymást. Ottlik Gézával örök barátok maradtak.
- Szántó Piroska kivárta Vas István második házasságát?
- Igen. Piroska néni mindig azt mondta, hogy jobban kell szeretni a másik embert, mint önmagunkat és akkor nem lesz semmi probléma. Teljes mértékig kiegészítették egymást, nemcsak a szerelemben, a munkában is.
„Egy halálon túli ölelést, egy halálon túli szerelmet ábrázoltam. Akik felületesen nézték, azok azt gondolták, hogy ennek elment az esze, csontvázak ölelgetik egymást? Holott én a csontvázat először is gyönyörű szépnek tartom, másodszor a legmaradandóbb valaminek. A pusztulásra, elenyészésre, rothadásra ítélt testi formánkból a csont marad meg a legtovább. És az ölelkező csontvázak, azok valami időn túli összetartozást és maradandó ölelést kívántak sejtetni.”
Nagyon sokszor megszületett egy kép és hozzá egy vers.
„Piroskáról a legnehezebb beszélni, mert hát ő itt van és él - Piroska az élet.” Írta
Vas István, aki azt kérte, hogy a dolgozó- és hálószobájában a személyes tárgyait csak szűkösen mutassuk meg. A Radnóti szobor mindig az íróasztalán állt, nagy barátságban volt a költővel. A két fotón, az első felesége, Kassák Lajos nevelt lánya, Nagy Etel látható, aki mozdulat-és táncművésznő volt. 39-ben, fiatalon halt meg, agydaganatban.
Piroska néni műtermében, ami egyben a hálószobája is volt, látható az utolsó munkája, amit betegen, a könyökét fogva, fájó kézzel rajzolt, óriási akaraterővel. Az állatok szeretetét otthonról, Kiskunfélegyházáról hozta magával.
„A lókoponyát már harminc éve nézegetem a pesti műtermemben. A homlokcsontján golyó ütötte lyuk.” Imádta a cicákat is. Ciceró, a macska, mindig felült a vállára, úgy dolgozott.
- Meg tudtak élni a festményekből?
- Piroska néni az ételért cserekereskedelmet folytatott, az orvosoknak is képpel fizetett. Mindig azt mondta, hogy nincs szükség sok pénzre, mert a képeivel el tudja tartani magukat. „... még rosszabb, ha a kép az első pillanatra kellemes hatású. Szépek a színei - mondják, és már odébb is léptek. De én nem ezt akarom, azt szeretném, ha ugyanúgy torkon ragadná és megrázná őket a látvány vagy az élmény, mint engem, mikor elkezdődött bennem a kép.” A napraforgók közé Panni néni arcát rejtette el. „emberképű napraforgókat fest”
Nagy bajban voltak a művészettörténészek, mert Szántó Piroska minden nyáron megújult, újabb és újabb sorozatokat készített. Nem tudták őt sehová besorolni. „...nekem eddig nagyjából minden évben vagy két évben, nemcsak a témáim változtak, hanem a technikám is, főleg amióta Szentendrén dolgozom rendszeresen, s ennek idestova harminc éve. „Csomókban” festek, ahogy Juhász Ferenc írta rólam.”
- Milyen kapocs fűzi Önt a házaspárhoz?
- Fodor András költő mutatott be nekik. Sok-sok évig, 1982-től életük végéig mindenben segítettem nekik. Mindig azt mondták, hogy én vagyok a keresztlányuk,... imádtuk egymást. Mikor Piroska néni 98-ban meghalt, Panni néni hozzánk költözött, és elkezdtük szétszedni az egykori boldog otthont. Gondolhatja, milyen fájó volt... Panni néni volt a gyakorlatias lény, ő akarta, hogy ez a múzeum létrejöjjön. Én viselem Vas István óráját, amit Piroska néni adott nekem. Mindig mondják, hogy férfi óra, de nem számít, mert számomra egy nagyon kedves emlék.
„Romlatlan ízlés csak úgy állhat elő, ha előbb teleszívja magát az idegenben, abban, amit jaj de gyönyörűnek tart. És aztán, amikor jóllakik vele, leveti magáról, és visszanyúl oda, ahol a vér buzog, ahol a dolgoknak a gyökerei vannak, ahol nem találunk mást, mint azt, hogy ábrázolni akarunk valamit, valamit, ami nekem rendkívül fontos. És azt a valamit önmagunkból akarjuk hozzáadni.” Imádtam őket, ezért nagy öröm lenne számomra, ha mások is szeretnék Szántó Piroskát és Vas Istvánt.
( Idézetek Szántó Piroska : Bálám szamara című könyvéből )
Szántó Piroska Emlékmúzeum
1013 Budapest Várkert rakpart 17.
Szerelemre hangolva és Tavaszi szárnyalás májusban az Örökmozgóban.
Tuti, hogy mindenkinek rögtön beugrott a dallam. És valószínűleg a folytatást sem kell súgni.
Négy nap, mikor felvonul a magyar nép- és világzene színe java.
Június 1. és 3. között harmadik alkalommal kóstolható immáron már több mint 100 féle üveges és közel 35 féle csapolt belga sör a Vajdahunyad várában.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek