Matyikó Sebestyén József, múzeumigazgató: Kálmán Imre 1882-ben született. A szülei gabonakereskedők voltak, édesapja Koppstein Károly vállalkozó, édesanyja Singer Paula szelíd, művészlelkű asszony volt, aki még megérte fia világhírét. 
 
A gyerekek hatan voltak testvérek, a zeneszerző a harmadik volt. Kálmán Imre már 5 éves korában tanújelét adta rendkívüli zenei tehetségének. Elemi iskolai tanulmányait az izraelita népiskolában végezte. Liedl Ferenc hegedűművész a családnál vett ki szobát, hogy zavartalanul gyakorolhasson. Kálmán Imre először tőle kapott zenei leckéket. Első zongoratanára Remcsák Antalné művész-tanár volt. 
 
A zeneszerző már gyerekkorában megismerkedett a Balaton folklór világával, illetve az 1875-ben indult, nagy egyéniségeket felvonultató színházzal is. Nagy élménye volt, hogy itt a tóparton találkozott Jókai Mórral, aki a közeli utcában töltötte utolsó nyarát. 
 
Kálmán Imre 16 éves korára annyi pénzt gyűjtött össze, hogy a régi, közben eladott helyébe vehetett egy használt zongorát. Ezt a Csuport gyártmányú hangszert nagy becsben tartotta, később a család őrizte, míg végül az özvegy a múzeumnak ajándékozta. 
 
A kiállítás első termében látható Kálmán Imre mellszobra is. Minazzoli, a híres párizsi szobrászművész készítette 1953-ban, carrarai márványból. 
 
- Mennyi ideig lakott a Kálmán család ebben a házban? 
 
- Az édesapja üzleti vállalkozásai teljesen tönkrementek, mindenüket elárverezték, ezért a család 1896-ban elhagyta Siófokot. Kálmán Imre a gimnáziumi tanulmányait Budapesten, a Deák téri Evangélikus Főgimnáziumban végezte. Vezetéknevét akkor változtatta Koppsteinről Kálmánra. Már 15 évesen beiratkozott a Zeneakadémiára, ahol tanára Liszt növendéke, Koessler János volt. A professzornál tanult Kodály és Bartók is. Közben Kálmán Imre jogot hallgatott, - apja kívánsága szerint - majd a Pesti Napló zenei rovatának vezetője lett, miközben az Új Időkben is jelentek meg cikkei. Gyerekként zongoraművészi ambíciói voltak, de kezének krónikus ínhüvelygyulladása miatt a zongorázást abba kellett hagynia. 
 
A Zeneakadémia elvégzése után zenét írt Fényes Samu A pereszlényi Juss című énekes játékához, amit mindössze csak hatszor adtak elő. A bukás után „fenyegette meg a világot”, hogy akkor operettet fog írni! Első nagy sikere a Tatárjárás volt, melyet 1908-ban mutattak be a Vígszínházban. 144-szer játszották, majd Bécsben és Prágában is előadták. 
 
Nem sokkal később ő maga is Bécsbe költözött, ahol librettóit osztrák szövegírók írták. 
 
Műveivel elindult a világhír felé. Az obsitos, A cigányprímás, a Csárdáskirálynő, A bajadér, a Marica grófnő, A cirkuszhercegnő, mind- mind sikeresek voltak, de valamennyi operettje közül - bár ő zeneileg A bajadért tartotta a legjobbnak - a Csárdáskirálynő vitte el a pálmát. 1915-ben mutatták be Bécsben, egy évvel később a Király Színházban. Az egész világon játszották. 
 
A kiállítás második termében ennek az operettnek a bárjelenete is látható. 
 
Felesége az orosz-lengyel származású, ragyogó, de igen fiatal táncosnő Vera Maria Makinszka volt. Házasságukból két lány, Lily és Yvonne és egy fiú, Charles született. 
 
A II. világháború miatt el kellett hagyniuk Bécset. Párizsba költöztek, majd Amerikába, ahol Kálmán Imrét a New Yorker College díszdoktorává avatta. Csak a háború után tért vissza a család Európába. Párizsban telepedtek le, ahol 1953-ban az operettkirályt a francia becsületrend tiszti keresztjével tüntették ki. Utolsó operettje, az Arizona Lady premierjét már nem érte meg. Kívánsága szerint Bécsben temették el. 
 
A harmadik teremben láthatóak Kálmán Imre személyes tárgyai és fia, Charles ajándékai: kották, fotók, kéziratok. Kuriózum az eredeti kézírása, visszaemlékezése az évfolyamtársára, Bartók Bélára. A levélben sok szó esik Koessler professzorról, az akadémiai évekről és a régi barátokról. Mint a Pesti Napló munkatársa, Bartók egyik művéről írta élete első zenekritikáját. Kálmán baráti köre is küldött kottákat a múzeumnak. Sajnos azok egy részét a II. világháború idején Kálmán származása miatt elégették, sőt a Bisztró című életrajzi művét is bezúzták, abból nekünk is csak másolatunk van. 
 
- Mi történt a családjával? 
 
- A két lánya közül az egyik meghalt, a másik Malibuban, illetve Münchenben él. A fia szintén zeneszerző, ő is Münchenben él. Felesége, Kálmán Vera, - aki egyébként több könyvet írt a férjéről - 85 éves korában hunyt el. 
 
- Hogyan emlékeznek az emberek Kálmán Imrére? 
 
- Az ő korosztálya sajnos már nem él, de a siófoki legendárium megőrzött róla több történetet. 
Kálmán Imre - bár élete nagy részét külföldön töltötte - egész életében magyar maradt, magyarnak vallotta magát. Pályája csúcsán, híres zeneszerzőként is hazalátogatott Siófokra, ahol szívesen időzött egykori osztálytársaival, barátaival. Rendkívül barátságos volt velük, egyáltalán nem volt nagyképű, mindenkivel megtalálta a hangot, annak ellenére, hogy akkor már a világon mindenütt neve volt. Akik ismerték, sokszor említést tettek a komponista szerénységéről. „Én tudom, hogy hol a helyem a világban, tudom, hogy Liszt Ferenc fél oldal partitúrája többet ér, mint amit én egész életemben írni fogok. De amit csinálok, azt becsülettel csinálom, és nem engedem, hogy ezt bárki is kétségbe vonja.”- mondta egyszer. 
 
Én már régóta foglalkozom a zeneszerző életével. Büszke vagyok rá, hogy a nagyapám és Kálmán Imre osztálytársak voltak. 
 
1984-ben mutatták be Palásthy György filmjét a zeneszerzőről Az élet muzsikája címmel. Huszti Péter játszotta Kálmán Imrét, Eszenyi Enikő pedig Verát, a feleségét. 
 
Halálának 40. évfordulóján Siófok a zeneszerzőt első posztumusz díszpolgárává választotta. 
 
2002 óta Kálmán Imre születésnapja a Magyar Operett Napja. 
 
 
„A lányok, a lányok, a lányok angyalok 
A férfiakkal csak komédiáznak 
A lányok szerelme nem egyszerű dolog 
A lányok a csóktól csak ritkán fáznak 
Az oltárhoz nem szaladnak veled 
Új műsorhoz új férfi kell 
Ezt ők sosem felejtik el 
Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet.”