Tarnay Tünde, építész: Az érdi, kis tömzsi minaret, de mint különlegességet, török emléket, nagy becsben tartjuk. A zömökségével tűnik ki, mindössze 23 méter. Az egri és a pécsi magasabb és karcsúbb is. A mienk a XVII. században épült, arról nincs pontos adatunk, hogy mikor. A XVI. században már volt előzménye, egy török palánkvár, egy erődítmény. Ilyen tábor a Duna mentén, a limes mentén majdnem minden településen épült. Ercsiben és Dunapentelén is voltak palánkvárak. A feltárás szerint az érdi kicsinek számított. 147 méter hosszú lehetett és ezen belül voltak a katonák szállásai, illetve az imádkozó hely, a török templom, a dzsámi, ami sajnos nem maradt meg. Csak a sarkpontjai látszódnak, amit az 1970-es években - modern felfogású helyreállításban -villanyoszlopokkal jelöltek ki. Nem építették újjá, mert nem maradt fenn róla kellő háttéranyag, ezért nem tudták, hogy pontosan hogyan nézett ki. „A török utazó, Evlia Cselebi 1663-ban járt Érden. Ercsi felől érkezvén a következőket jegyezte föl a palánkvárról: „Innen északi irányban menve négy óráig Hamza bég palánkvára jutottunk. Ezt Szulejmán Kán parancsára Simontornya várának bégje, Hamza bég építette. Miután Zerin oglu ezt felégette, Iszmail pasa budai vezír, mikor meghallotta, hogy a nagyvezír győri hadjáratra fog jönni, a rájákat és népeket összegyűjtvén, újból felépítette. Parancsnoka, háromszáz katonája van. A várban húsz deszkatetejű ház és egy dzsámi van.” 
 
A kisebb palánkvárakhoz tartozó dzsámiknak általában csak egy minaretje van. Ahol több minaret van, az már a szultán által építtetett török imahely. 
 
- A minaret szerepe annyi volt, hogy onnan hívták imára a híveket? 
 
- A minaret a dzsámihoz illesztett vagy különálló, nyúlánk, felül elkeskenyedő torony. Lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű alakja. Az érdi törzse 12 szög alaprajzú. 
 
A minaret lényege a körerkélye, ahonnan a müezzin naponta ötször imára szólítja fel a híveket. 
 
Az érdi minaretbe 53 változó magasságú, kicsorbult csigalépcső vezet fel. A toronyban sötét van, nincs világítás, csak apró résablakokon szűrődik be valami fény. Elég kopottak a lépcsők, bevallom, én a tizenkettediknél mindig meghátráltam... egyébként a minaret nagyon népszerű, sokan látogatják. A müezzin erkélye és a torony sisakja villámcsapás következtében megsérült. A hiányzó részek pótlására az eredetitől szándékosan eltérő anyagot, vasbetont használtak, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, melyek az eredeti és melyek a kiegészített részek. Az új vasbeton sisakja anyagában kissé rideg, viszont jól bírja az időjárás viszontagságait. Az épületet iszlám díszítmények ékesítik. A Mekka felé tájolt ajtón át kilépve csodálatos panoráma nyílik Ófalura, a Dunára és a Beliczay-szigetre. 
 
Fönnmaradtak olyan legendák, - amitől az ember haja égnek áll - mely szerint régen a gyerekek fölgyalogoltak a toronyba, és az erkély peremén mentek körbe kézen állva!, fitogtatva az erejüket és a bátorságukat... Török nevük is volt ezeknek a fiatalembereknek, lehet, hogy az egykori palánkvár leszármazottjai. Ki tudja? 
 
- Milyen műalkotáson maradt fenn az érdi minaret? 
 
- 1847-ben, az Akadémiai Értesítőben ábrázolták, Varsányi János örökítette meg. Nagyon szép rajz. Már ezen is lehet látni, hogy csonka a torony és a müezzin erkélye hiányzik róla. Az Érdi Krónikában is közöltük a képet. Sok archív fotó van a helyreállítás előtti időszakból, a XIX. század végi állapotból. Azokon látszik, hogy teljesen elnéptelenedett a környéke, hiszen többször árvíz pusztított, úgyhogy a házak körülötte sokszor kicserélődtek. 
 
- Milyen munka során találkozott a minarettel? 
 
- Egy ideig műemlékvédelemmel foglalkoztam, majd 1996-tól az Érdi Polgármesteri Hivatalban dolgoztam építéshatósági munkakörben. Mivel hiányzott az eredeti szakmám, elkezdtem foglalkozni az érdi műemlékekkel. Kezdetben csak hobbi szinten, később a városvezetés támogatásával. 4 év alatt, míg a hivatalban dolgoztam, sok műemléket sikerült helyreállítani. Ezek között voltak barokk szobrok, keresztek, emlékművek. Egy minisztériumi pályázaton jelentősebb összeget nyertünk a minaret homlokzatának felújítására. Csak a munka egy részére volt elegendő a pénz, még nagyon sok feladat lenne, amire nem került sor. Ki kellene cserélni az ajtót és a müezzinerkély szigetelését is jó lenne megoldani. Bár így hű a XVII. századi építészethez, azért - hogy ne legyen veszélyes - illő, belső világítást kellene kialakítani. Nem beszélve a környezet rendezésről. A busz és autósforgalom elterelésével a rezgés nem károsítaná az emléket.