(szerzői kiadás)
Örvendetes a trend, hogy egyre több a kollaboráció a színvonalas folk és mainstream határán – a Szigeten például újra hallhattuk Lovasi Andrást a Csík Zenekarral (Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen…), hogy csak a legutolsó emléket idézzük fel. A Karavan Familia kapcsán is az juthat eszünkbe, hogy ez az a roma együttes, amely együtt lépett fel a Heaven Street Sevennel (például a HS7 2007-es akusztikus koncertjén a Művészetek Palotájában), sőt a TransGlobal Undergrounddal (a 2006-os Szegedi Ifjúsági Napokon koncerteztek közösen, de a zenekarvezető Nagy István már a londoni ethno-techno kollektíva 1998-as Rejoice Rejoice albumán is közreműködött) és Boban Markovic rezesbandájával is (a szerb trombitással közös Ki itt a legény? sikerdal a még Karavan név alatt kiadott Gypsy Flamenco című 2002-es lemezen szerepelt). A Karavan Familia a 2006-os Gypsy Crossroads után most La familijaki zor (A család ereje) címmel készítette el legújabb CD-jét.
Örvendetes a trend, hogy egyre több a kollaboráció a színvonalas folk és mainstream határán – a Szigeten például újra hallhattuk Lovasi Andrást a Csík Zenekarral (Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen…), hogy csak a legutolsó emléket idézzük fel. A Karavan Familia kapcsán is az juthat eszünkbe, hogy ez az a roma együttes, amely együtt lépett fel a Heaven Street Sevennel (például a HS7 2007-es akusztikus koncertjén a Művészetek Palotájában), sőt a TransGlobal Undergrounddal (a 2006-os Szegedi Ifjúsági Napokon koncerteztek közösen, de a zenekarvezető Nagy István már a londoni ethno-techno kollektíva 1998-as Rejoice Rejoice albumán is közreműködött) és Boban Markovic rezesbandájával is (a szerb trombitással közös Ki itt a legény? sikerdal a még Karavan név alatt kiadott Gypsy Flamenco című 2002-es lemezen szerepelt). A Karavan Familia a 2006-os Gypsy Crossroads után most La familijaki zor (A család ereje) címmel készítette el legújabb CD-jét.
A Romanyi Rota és a Romano Kokalo egykori tagjai, Nagy István (ének, gitár, szájharmonika, tambura) és felesége, Farkas Ilona (ének, tánc) által alapított zenekar a mai formáját és nevét akkor nyerte el, amikor gyermekeik, az 1991-es születésű István (gitár, ének, ütősök) és a nála két évvel fiatalabb Nikolett (ének, tánc) is belenőttek. Európa különböző vidékeiről való cigányfolklórt játszanak a bolgártól az albánon, szerben, a románon, magyaron keresztül a spanyolig. Kicsit valóban olyan a lemez, mintha egy nagy utazást kísérne a Földközi-tenger körül, de a dalokon nem a származási helyüket hallani, hanem egy kiérlelt, egységes zenekari hangzás sokféle hangulatát, ízét. A flamenco csillogású gitár lecserélődik tamburára, mandolinra, tamburicára, megjelenik egy szájharmonika – kell ennyi változatosság. A lényeg persze közben változatlan: gömbölyű zene, amit többnyire négyen énekelnek (vagy a férfihangokat váltják a női hangok), nagy örömmel, de nagyon pontosan tartva az arányokat, a stílust.
A lemezre – melynek borítófüzetében a dalok szövegei magyar és angol fordításban is olvashatók – a koronát egy egészen különleges feldolgozás teszi fel rajasthani és magyarországi dallamokból összeállítva (Chorro Shavo). Ebben a számban az indiai ízek country hangulattal úsznak át az általunk hagyományosnak ismert pergetésbe. Kicsit félénken mondanánk a megfejtést: world music. De nem ez számít, hanem az, hogy ez egy okos és átgondolt anyag, és még egy szót hadd tegyünk hozzá: finom.
A lemezre – melynek borítófüzetében a dalok szövegei magyar és angol fordításban is olvashatók – a koronát egy egészen különleges feldolgozás teszi fel rajasthani és magyarországi dallamokból összeállítva (Chorro Shavo). Ebben a számban az indiai ízek country hangulattal úsznak át az általunk hagyományosnak ismert pergetésbe. Kicsit félénken mondanánk a megfejtést: world music. De nem ez számít, hanem az, hogy ez egy okos és átgondolt anyag, és még egy szót hadd tegyünk hozzá: finom.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Vélemény|Felhasználási feltételek



