A szappanozó edényekben készítették a borotvahabot, de az már nem volt személyre szóló. Használtak púder-és parfümszórót és vizezőt is. A nők számára lószőrből készült hajdíszeket tartottak. 
 
- Miért nem borotválkoztak otthon a férfiak? 
 
- Késsel kellett borotválni, amit nehéz megtanulni. Ma is vizsgamunka. A bajuszt és a szakállt is ápolni kellett. Olyan nagy volt az igény, hogy iparosok készítettek nagyon szépen kivitelezett - zsebben hordható - bajuszápoló eszközöket is. Egy belvárosban dolgozó ügyvédnek fontos volt, hogy ebéd után is rendezett legyen a bajusza. 
 
Ez a meleg dauer gép 1938-ban készült. Magyarországon ez az egy darab maradt fenn ilyen jó állapotban. A női munkák nagyon fontos eszköze volt, amit 1906-ban talált fel Charles Nestle. Onnantól a dauer volt az elsődleges munka a fodrászatokban. Áttekintve a fodrászipar történetét, érdemes megemlíteni a szakma nagy megújítóit. Az egyik Francois Marcel, aki kitalálta a hullámosítást. Marcel Párizsba ment tanulni, ahol a mamája, akinek gyönyörű, természetes, hullámos haja volt, minden hétvégén meglátogatta a fodrászatban. Az üzletbe bejártak a kurtizánok is, akik olyan frizurát kértek, mint a mamáé. Kezdetben ingyen készítette nekik a hullámot, hiszen a lányok egész éjszaka sétáltak Párizs belvárosában, ami a legjobb reklám volt számára. Pillanatokon belül elterjedt, hogy kihez kell fodrászhoz menni. A második reformer Charles Nestle, aki meleg dauer géppel formálta a tartós hullámot. A harmadik Vidal Sasson, akinek sok minden fűződik a nevéhez: vágás, oktatás, technika. Egy Vidal Sasson diplomával a világon bárhol elhelyezkedhet. 
 

Nagyítás

- Mikor kezdtek el nők dolgozni a szakmában? 
 
- A fodrászatokban egy ideig jellemzően férfiak dolgoztak, és a férfimunkák voltak túlsúlyban. Ma sokkal több nő jár fodrászhoz. Gilette a ludas ebben, ugyanis 1912-ben feltalált néhány eszközt, amivel majdnem tönkretette a fodrászipart. A nőkkel nem járt olyan napi munka, amivel számolni lehetett. Viszont amikor elkezdtek daueroltatni, akkor az igények eltolódtak a női munkák felé. Ezen a gépen 32 darab csipesz van, melyeket felmelegítettek, és fölrakták a hölgyek fejére. Majdnem inkvizíciós kín 60 percig ezzel ülni. Előtte gyakran sütötték a hajat. 
 
A múzeumban 18-20 féle különböző hajsütővas van. A sütővasaknak különböző hőmérsékletűeknek kellett lenniük. Ezt a fodrászok úgy ellenőrzik, hogy nyáron elhúzzák a karjuk alatt, télen meg az orruk előtt. Marcel azt találta ki, hogyan lehet ezekkel a kis fogakkal kitakarni a lángból, hogy ne legyen annyira meleg. Egyszerű, mégis fantasztikus megoldás. Én azért szerettem bele ebbe a munkába, mert ilyen tárgyakkal, megoldásokkal lehet találkozni. 
 
- Mióta használnak hajszárítót?  
 
- Már a XVII. század végén használtak. Az úgy működött, mint egy kis Jancsi kályha. A tetején egy kis ferde részen volt egy ajtó. A kályhát a vendég háta mögé tolták, ráfektették a hosszú haját, és úgy szárították meg. Az első hajszárítók még hideg levegővel működtek... 
 
- Mit dolgoztak a felcserek? 
 
- A felcser az a borbély, aki gyógyíthatott is. Háromféle munkát végzett. Fogat húzott, köpölyözött és eret vágott. A felcser eszközök a legrégebbi fodrászeszközök. Nagyon kiemelt korszak volt, amikor az orvostársadalom befogadta a borbélyokat. A gyűjteményemben több mint 450 darab borotva is van. 
 
A borotvatartókat azért kell három mozdulattal kinyitni, hogy a gyerekek ne tudjanak hozzáférni. Van olyan darabom, amit fából faragtak, és egy szög sincs benne. A legtöbb nagyon szépen díszített. Az egyiket börtönben csinálták, szalmaszálakból. 
 
A borotvák száma a világháborúban volt a legtöbb. Ezért is volt jelentősége Gillette találmányának. 
 
Ő látta el a katonákat és természetesen a fodrászokat is. A pengék élezésére mindenféle fenőkészüléket találtak ki. Az egyik ilyen, amelyik összecsukható is, fölemeli a pengét, megfordítja és mind a két felét megélezi - technikai remekmű! 
 
 
 
Az ollógyűjteményemet fejlődési sorrendbe tettem. A parókakészítés eszközeiből is kiállítottam néhányat. Ez nagyon szép ága a fodrászatnak, nekem is ez a hobbim. A parókakészítők nagyon értenek a hajhoz. Türelem munka 6-8-10 szálanként betűzni a hajat a tüllformába... 
 
Ez az értékes amerikai szék, melyet korhűen állíttattam helyre - egyedüli Magyarországon. 1902-ben készült Illinois államban. Egy vidéki kis kastély pincéjében volt 30 évig. 7 évvel ezelőtt találtam rá darabokban, rozsdásan. Több mint 1 évig tartott a rekonstruálása. 
 
- Hogy kerültek Önhöz ezek a tárgyak? 
 
- Az első darabokat -1950-től Pinke Károly fodrász gyűjtötte, akinek az özvegyétől megkaptam a gyűjtemény egy részét. Az nagy lendületet adott, mert sok mindenhez hozzájutottam. Minden szombaton kinn vagyok a Tangón, ahol jól ismernek. Félretesznek nekem tárgyakat, mert tudják, hogy én adom érte a legtöbbet. Ha én nem veszem meg, akkor rögtön lejjebb megy az ára, de annak már megvan a koreográfiája, hogyan kell vásárolni a piacon. 
 
Ma már egyre nehezebb gyűjteni. El nem adok a gyűjteményemből, de cserélek. Néha felhívnak vidékről, megszűnt fodrászatokból, vagy megkeresnek idős fodrászok, hogy lenne nekem valami. Ha kapok egy fülest, akkor rohanok. Mindegy, milyen messzire kell menni. Több mint 3000 tárgyi eszköz van a múzeumban. Az emeleten vannak hajszárító búrák székekkel a 20-as évektől az 50-es évekig - a filmesek nagy örömére. Több filmforgatás volt már nálunk. Jöttek franciák, hollandok és persze magyarok is. Kérték a segítségemet Szilágyi Andor tévéfilmjének, A bárány utolsó megkísértésének forgatásakor is, melynek két főszereplője Jirí Menzel és Széles László. Ritka, hogy a filmeseket egy 1880-as évekbeli berendezett fodrászat várja. Vitrinekben külföldön is vannak eszközök, de ez a miliő, ami itt megtalálható, ez egyedülálló. Ez teszi múzeummá. Az elmúlt években nagyon sok látogatónk volt. Rendszeresen járnak hozzánk fodrászok és diákok is. Fodrászképző iskolásoknak díjtalanul tartunk másfél órás előadást - vetített képekkel - a fodrászipar történetéről, az ókori Egyiptomtól kezdve az 50-es évekig. 
 

Korom Gyula

- Mióta fodrász? 
 
- Nem vagyok fodrász! Én csak beleszerettem ebbe a szakmába. Talán ma már fodrásznak tekintenek, hiszen kaptam egy életmű díjat, és az oklevélen „kollega”-ként szólítanak meg. Műszaki pályán dolgoztam, de már több mint 25 éve fodrászkellékekkel foglalkozom. Kívülről jöttem a szakmába, de nagyon szerettem volna, ha egyenrangú partnerként kezelnek. A fodrász társadalomban hierarchia van, ezért nehéz bekerülni. Ma már néha ők kérdeznek tőlem dolgokat... 
 
- Soha nem vágott hajat? 
 
- De igen! Az unokámét 8 éves koráig. Először megkértem egy fodrász kollégát, hogy mutassa meg, hogy kell, aztán önállóan dolgoztam. A család elégedett volt... 
 
 
Fodrászmúzeum
Budapest, 1194, Ady Endre út 131/a.