Ragályi Elemér Nincs kegyelem - PD emlékére című (az Európai Filmakadémia díjára is nevezett) művét a múlt év tavaszán ugyan már bemutatták a magyar mozik, de a kevés kópiaszám és a gyakorlatilag a nullával egyenlő reklámkampány miatt érdemtelenül elsikkadt. Az alkotás Szemlés sajtóvetítésén résztvevők egy dokumentumfilmhez is hozzájuthattak, amit Ragályi és stábja 15 évvel a tragikus események után forgatott Pusoma falujában, Ivádon. A közel félórás filmben szinte végig a község lakói beszélnek az ártatlanul elítélt férfiról, és egyenesen megdöbbentő az a kegyetlenség („jó helyen van ott, ahol van”) és tudatlanság, ahogyan a témához viszonyulnak. A tévedés joga című dokumentumfilmben Ragályi bátran bemutatja azt is, hogy Ivád lakói a Nincs kegyelem leforgatása miatt egyoldalúsággal és elfogultsággal vádolják. 
 
Egészen más hangulat és más világ Till Attila első nagyjátékfilmje, a Pánik. A sokszereplős, több cselekményszálon futó darab egy szorongó, pánikrohamokkal küszködő fiatal nő, öccse, édesanyja, annak barátnője, a barátnő lánya, két homoszexuális rendőr és még sokan mások története. A remek ötletek, frappáns bemondások, a színészileg nagyrészt jól megoldott jelenetek és a technikai-formai profizmus sem tudja azonban sokáig elfedni a film alapvető felszínességét és felületességét. Mi ugyan sehol nem találtuk benne azt a nagyívű melodrámát, a többműfajúságot (a Pánik ugyanis minden komolyságtól mentes, száz százalék vígjáték) és a sok hivatkozott alkotót (Almodóvart, Woody Allent és Antonionit – Tarantinót viszont annál inkább), amiket a filmje sajtóvetítése utáni beszélgetésen Tilla felsorolt – a Pánikon viszont ettől függetlenül remekül lehet szórakozni. 
 
A Márió, a varázsló a neves dokumentumfilmes, Almási Tamás (Ózd sorozat, Szívügyem, Sejtjeink) nagy visszatérése a nagyjátékfilm világába – az alkotó ugyanis utoljára 1980-ban rendezett játékfilmet, a Ballagás címűt. Új filmje a rendszerváltás után néhány évvel játszódik, valahol Magyarországon, ahol az asszonyok egy szép nap lehetőséget kapnak, hogy elhelyezkedjenek a falucskába érkező olasz vállalkozók cipőgyártó üzemében. Ezek közül az elmaradott falusi asszonyok közül egy Vera (Nyakó Júlia), aki ki akar törni posványos életéből, ezért románcot kreál az üzem olasz macsó vezetője, Mario és saját maga között... A Márió, a varázsló azonban sajnos csak azt bizonyítja, hogy Almásinak sokkal kevesebb érzéke van a fikcióhoz, mint a dokumentumfilmhez – és akkor még keveset mondtunk... 
 
 
Hétfőre ajánljuk: 
Mammut, 12.30: a MOME – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak 22 kisfilmje 58 percben 
Uránia, 19.00: aki eddig lemaradt volna róla, hétfőn este a Szemle pesti helyszínén még megnézheti Lakatos Róbert Bahrtalo! (Jó szerencsét!) című nagyszerű filmjét, amit 5. napi beszámolónkban dicsértünk.