Magyarország egyetlen Kisdedóvás történeti Múzeumában az ajtóval szemben Brunszvik Teréz időskori képe köszönt ránk, melyet Barabás Miklós készített. Teréz 1828-ban, 53 éves korában hozta létre Közép-Európa és Magyarország első kisdedóvodáját Budán, édesanyja házában, a Mikó utca és az Attila utca sarkán. A büszke Bécs is csak két évvel később kérte Terézt, hogy segítsen óvodát létrehozni.
- Miért volt fontos a gazdag Brunszvik Teréznek, hogy gyerekekkel foglalkozzon?
- Harcsa Tiborné, múzeum alapító: Nem volt saját gyereke, a húga, Josephin gyerekeit nevelgette. Nagyon keresztény lelkületű ember volt, aki mindig segíteni akart. Hol a szegényeken, hol a magyar nőkön, akik nem értettek a gyerekneveléshez. Úgy tartotta, hogy „a nevelés teremti az embert, s az ember a hazát.”
A sarokban látható Teréz utolsó ruhájának rekonstrukciója. Az eredetiben temették el a martonvásári temetőben. A 48-as forradalom után magyaros viseletet hordott, így fejezte ki - a német neveltetésű, német anyanyelvű nő - a magyarok és a szabadságharc iránti szimpátiáját.
Méretarányos Teréz első óvodájának makettje. Sokan azt hiszik, hogy ez iskola, hiszen padok vannak benne. Nyilván nem volt más lehetősége, mint iskolapadokat kölcsönkérni. Kettőtől hétéves korig vette fel az első gyerekeket, akiket taníttatott írni, olvasni, számolni is.
- Akkoriban kellett fizetni az óvodáért?
- Kellett, igaz, filléreket.
- Kik jártak óvodába?
- Nagyon szegény gyerekek. Fuvarosok, napszámosok, mosónők, cselédasszonyok gyerekei. Teréz 11 kisgyerekkel nyitotta meg az óvodáját. Karácsonyra már 151 óvodás nevét jegyezték le, akiknek a grófnő barátnőivel, személyre szabott ajándékot osztott szét.
- Azt tudjuk, hogy akkoriban Brunszvik óvodájában milyen volt a napirend?
- Tudunk a napirendről, ugyanis fennmaradt egy óvóúr tollából. Az első „óvónők” férfiak voltak. Pontosan megtervezték a napot. Gyülekezés, ima, ének, szabad játék, foglalkozás. Nagyon hasonlít a maihoz. A hazafiúi érzés magvának elvetésére nagy gondot fordított az óvoda. Igyekeztek honleányokat és hazafiakat nevelni, akik majd tesznek az országért. Teréz szerint a 10 parancsolat minden viszonyrendszer, az erkölcs és az etika alapja. Mindezt a gyerekeknek az ő értelmi szintjükön kell magyarázni, tanítani.
- Egy óvóúr vagy óvónő hány gyerekkel foglalkozott? Mint ma, vagyis 25- 30 óvodással?
- Nem. A két háború között 50-70-100 gyereke is volt egy-egy óvónőnek és egy dajkának.
- Mikori ez az oklevél?
- Ez a gyönyörű, eredeti irat 1879-es. Annak idején egy 90 éves óvónéni adta nekem az édesanyja oklevelét.
- Ki volt Fröbel?
- A német pedagógust úgy szoktam bemutatni, mint korának hallatlan nagy zsenijét. Fröbel volt az, aki először kijelentette, hogy nem elég csak szóval tanítani, hanem eszközökhöz kötötten kell a gyereknek az ismereteket és a tapasztalatokat nyújtani. Legalább harmincféle foglalkozást talált ki a gyerekek számára. Ebben benne van a kinti szabad mozgás, a különféle szabályjátékok és rengeteg eszköz. Mindennek ma is hasznosítói vagyunk. A négyzetrácsos asztalon az egységnyi kockákat egységnyi helyre kellett helyezni. Az óvóúr elődolgozott a szemléltető asztalon, a gyerekeknek szinte csak másolni kellett szolgalelkűen.
Emiatt nem a gyerek látta bele a formába, a figurába, az építménybe, hogy micsoda, hanem megmondták neki. Ami nagyon érdekes, hogy a magyar óvóurak felfedezték, hogy ez nem a magyar gyerekek temperamentumához való. A mi gyerekeink kreatívabbak, - ez nemzeti sajátosság - nem kell szájbarágósan magyarázni nekik. A másik dolog, hogy jóval elevenebbek. Tehát több mozgást kell beiktatni számukra.
Most átlépünk az 1900-as évekbe. A zsebkendőket kitűzték a gyerekek ruhájára, mert anélkül nem volt szabad óvodába menni. Látható, hogy a Fröbel-eszközöket átvesszük ugyan, de magyarítva. Például összeborítjuk a Fröbel-kockákat, és a gyerek azt építhet, amit akar. Sok-sok természetes anyagot adtak nekik játszani. A gyereknek nem csak a kreativitása fejlődött, hanem haza is vihette ezeket a játékokat, hiszen otthon alig volt valamijük. Az édesanyák csutkából vagy rongyból csináltak egy-egy babát.
- Mit jelent a szívképzés?
A jóságra, a szeretetre, az együttérző képességre nevelés. A hazaszeretet csíráinak bontogatása, a vallásos érzület fejlesztése, a szülők és az öregek iránti tiszteletre nevelés. Hozzátartozott az erkölcsi nevelés és a kedélyképzés, ami azt jelentette, hogy vidám, egészséges lelkű gyerekeket neveltek.
A magyar óvodákat munka- és játszóteremmel építették. A munkateremben tartották a foglalkozást, ahol sok kis asztal és pad volt. A játszóterem anyaga az 1900-as évektől a 20-as évekig látható. Az ország minden területéről gyűjtöttem, 25 éves gyűjtő munka van mögöttem.
- Tudja még, hogy melyik játék honnan érkezett?
- Ha én nem is tudom - bár a legtöbbről tudom- a gyarapodási naplóban ott van az adományozó neve, a tárgy kora és a helyszín, ahonnan gyűjtöttük. Először a magyar szemléltető képekből találtam meg egy nyíregyházi óvoda padlásán 11 darabot a 15-ből, és ez indított arra, hogy nézzek utána a múltunknak.
Jártam az országot, és hol a jutalmamból, hol a vezető óvónői pótlékomból vásároltam. Ezt megengedte a férjem is... Mikor a látogatók látják, hogy itt jó helyre kerül egy-egy eldugott, dédelgetett gyerekkori darab, akkor elhozzák nekünk. Az Óvodamúzeum Nyíregyházán öt évig működött, utána költöztettem ide a gyökerekhez, hiszen Teréz tízéves kora óta élt ebben a gyönyörű kastélyban.
Ma egyre nehezebb a gyűjtés. Vannak speciális gyermekkönyv gyűjtők, akik az árveréseken annyira fölsrófolják a könyvek árát, hogy az teljesen kimeríti az óvodamúzeum anyagi lehetőségeit.
Mi magyarok - Brunszvik Teréz segítségével - nem csak Közép-Európa első óvodáját hoztuk létre, hanem a kontinens első óvóképzőjét is 1837-ben Tolnán, a Festetics Leó által adományozott épületben.
- Ide csak magyar óvónők jártak?
- Igen. Akkoriban a magyar nyelv nagyon fontossá vált többek számára, ezért ellenezték, hogy a gyerekek németül tanuljanak az óvodában. Még arra is gondot fordítottak, hogy olyan dajkát vegyenek fel, aki kultúráltan beszéli az anyanyelvet.
Az óvodában az ünnepek mindig kiemeltek. A fotón a kisvárdai kis huszárok az óvodaalapítás 100 éves évfordulóját ünneplik 1928-ban.
A puritán, nagyon egyszerű, sokszor az óvónők által készített eszközökkel rendelkező kis állami óvodák mellett magánóvodák is nyíltak. Az 1930-as években 10 gyerekig nem kellett engedélyt kérni és adót fizetni...
Montessori Mária olasz orvosnő és pedagógus volt. A montessori módszer továbbfejleszthető, ma is él, sokfelé használják. Különleges eszköztára van, ahol minden eszköz maga mutat rá a hibára. Tehát, ha a gyerek elront valamit, akkor nem jön ki a sorozat. Ilyenkor újrakezdi, mert minden gyerek sikerorientált.
Mi magyarok mindig kitekintettünk külföldre. Arról voltunk híresek, hogy érdekelt minket, hogy mi folyik máshol, és behoztuk a jót, az újat. Kipróbáltuk, és ha úgy nem ment, akkor magyarítottuk. Abban az időben nagyon korszerűen haladtunk előre Európa élvonalában.
Számtalan óvó néni mesélte el, hogy az egyetlen varázseszköze a hegedűje volt. Azt nagyon szerették a gyerekek. Mikor kivette a tokból, elhallgatott a 70 gyereke, és csak rá figyelt.
Az 50-es években jött a nagy, vad, Rákosi éra. Párttagkönyves óvó néniket vettek fel, akiket gyorstalpalós, hat-hét hónapos tanfolyamon képeztek ki. Nekünk ekkoriban Fagyejevszkaja és Krupszkaja mondta meg, hogy mit és hogyan meséljünk az óvodában. Nagyon erősen átszőtte a politika, az ideológia az akkori óvodákat. Manipulálták a kicsi gyerek lelkét: „Hazamentek a gyerekek, fehér ágyban szenderegnek, mosolyognak, azt álmodják, hogy Rákosi kezét fogják.”
A háború után egyszerűen nem volt játék. Az óvó néni, hogy ne csak a mesét mondja el, hanem valami látvány is legyen, kitalálta a drótmozit. A hatvanas évek legvégén ezt Újfehértón a Sztálin úti óvodába még én is láttam.
Kodály Zoltán zsenialitására jellemző, hogy az óvónők számára megírta az Ének-zene az óvodában című füzetecskét, amelyben a magatartásuktól kezdve, a zene és az anyanyelv igényességéig mindent leszögezett. Nagy szeretettel foglalkozott az óvodásokkal.
Ezzel zárjuk a magyar kisdedóvás történetét, mert nincs több helyünk a múzeumban...
- Van máshol is Óvodatörténeti Múzeum?
- Úgy tudom, hogy a neveléssel foglalkozó múzeumok között, kronologikus felépített kisdedóvás történeti múzeum nincsen. Olaszországban és Hollandiában Montessori Múzeum van, és Fröbel szülőházában is van valamilyen kiállítás. Én 1995-ben a magyar nemzetnek ajándékoztam az egész óvodatörténeti gyűjteményt. A mi múzeumunk kicsit zsúfolt, de hát 170 év történetét mutatjuk be.
- Mit szólnak a gyerekek, amikor megnézik a kiállítást?
- Hogy milyen kár, hogy most nincsenek ilyen játékok... is.
Óvodatörténeti Múzeum
2462. Martonvásár Brunszvik u.2.
- Harcsa Tiborné, múzeum alapító: Nem volt saját gyereke, a húga, Josephin gyerekeit nevelgette. Nagyon keresztény lelkületű ember volt, aki mindig segíteni akart. Hol a szegényeken, hol a magyar nőkön, akik nem értettek a gyerekneveléshez. Úgy tartotta, hogy „a nevelés teremti az embert, s az ember a hazát.”
A sarokban látható Teréz utolsó ruhájának rekonstrukciója. Az eredetiben temették el a martonvásári temetőben. A 48-as forradalom után magyaros viseletet hordott, így fejezte ki - a német neveltetésű, német anyanyelvű nő - a magyarok és a szabadságharc iránti szimpátiáját.
Méretarányos Teréz első óvodájának makettje. Sokan azt hiszik, hogy ez iskola, hiszen padok vannak benne. Nyilván nem volt más lehetősége, mint iskolapadokat kölcsönkérni. Kettőtől hétéves korig vette fel az első gyerekeket, akiket taníttatott írni, olvasni, számolni is.
- Akkoriban kellett fizetni az óvodáért?
- Kellett, igaz, filléreket.
- Kik jártak óvodába?
- Nagyon szegény gyerekek. Fuvarosok, napszámosok, mosónők, cselédasszonyok gyerekei. Teréz 11 kisgyerekkel nyitotta meg az óvodáját. Karácsonyra már 151 óvodás nevét jegyezték le, akiknek a grófnő barátnőivel, személyre szabott ajándékot osztott szét.
- Azt tudjuk, hogy akkoriban Brunszvik óvodájában milyen volt a napirend?
- Tudunk a napirendről, ugyanis fennmaradt egy óvóúr tollából. Az első „óvónők” férfiak voltak. Pontosan megtervezték a napot. Gyülekezés, ima, ének, szabad játék, foglalkozás. Nagyon hasonlít a maihoz. A hazafiúi érzés magvának elvetésére nagy gondot fordított az óvoda. Igyekeztek honleányokat és hazafiakat nevelni, akik majd tesznek az országért. Teréz szerint a 10 parancsolat minden viszonyrendszer, az erkölcs és az etika alapja. Mindezt a gyerekeknek az ő értelmi szintjükön kell magyarázni, tanítani.
- Egy óvóúr vagy óvónő hány gyerekkel foglalkozott? Mint ma, vagyis 25- 30 óvodással?
- Nem. A két háború között 50-70-100 gyereke is volt egy-egy óvónőnek és egy dajkának.
- Mikori ez az oklevél?
- Ez a gyönyörű, eredeti irat 1879-es. Annak idején egy 90 éves óvónéni adta nekem az édesanyja oklevelét.
- Ki volt Fröbel?
- A német pedagógust úgy szoktam bemutatni, mint korának hallatlan nagy zsenijét. Fröbel volt az, aki először kijelentette, hogy nem elég csak szóval tanítani, hanem eszközökhöz kötötten kell a gyereknek az ismereteket és a tapasztalatokat nyújtani. Legalább harmincféle foglalkozást talált ki a gyerekek számára. Ebben benne van a kinti szabad mozgás, a különféle szabályjátékok és rengeteg eszköz. Mindennek ma is hasznosítói vagyunk. A négyzetrácsos asztalon az egységnyi kockákat egységnyi helyre kellett helyezni. Az óvóúr elődolgozott a szemléltető asztalon, a gyerekeknek szinte csak másolni kellett szolgalelkűen.
Emiatt nem a gyerek látta bele a formába, a figurába, az építménybe, hogy micsoda, hanem megmondták neki. Ami nagyon érdekes, hogy a magyar óvóurak felfedezték, hogy ez nem a magyar gyerekek temperamentumához való. A mi gyerekeink kreatívabbak, - ez nemzeti sajátosság - nem kell szájbarágósan magyarázni nekik. A másik dolog, hogy jóval elevenebbek. Tehát több mozgást kell beiktatni számukra.
Most átlépünk az 1900-as évekbe. A zsebkendőket kitűzték a gyerekek ruhájára, mert anélkül nem volt szabad óvodába menni. Látható, hogy a Fröbel-eszközöket átvesszük ugyan, de magyarítva. Például összeborítjuk a Fröbel-kockákat, és a gyerek azt építhet, amit akar. Sok-sok természetes anyagot adtak nekik játszani. A gyereknek nem csak a kreativitása fejlődött, hanem haza is vihette ezeket a játékokat, hiszen otthon alig volt valamijük. Az édesanyák csutkából vagy rongyból csináltak egy-egy babát.
- Mit jelent a szívképzés?
A jóságra, a szeretetre, az együttérző képességre nevelés. A hazaszeretet csíráinak bontogatása, a vallásos érzület fejlesztése, a szülők és az öregek iránti tiszteletre nevelés. Hozzátartozott az erkölcsi nevelés és a kedélyképzés, ami azt jelentette, hogy vidám, egészséges lelkű gyerekeket neveltek.
A magyar óvodákat munka- és játszóteremmel építették. A munkateremben tartották a foglalkozást, ahol sok kis asztal és pad volt. A játszóterem anyaga az 1900-as évektől a 20-as évekig látható. Az ország minden területéről gyűjtöttem, 25 éves gyűjtő munka van mögöttem.
- Tudja még, hogy melyik játék honnan érkezett?
- Ha én nem is tudom - bár a legtöbbről tudom- a gyarapodási naplóban ott van az adományozó neve, a tárgy kora és a helyszín, ahonnan gyűjtöttük. Először a magyar szemléltető képekből találtam meg egy nyíregyházi óvoda padlásán 11 darabot a 15-ből, és ez indított arra, hogy nézzek utána a múltunknak.
Jártam az országot, és hol a jutalmamból, hol a vezető óvónői pótlékomból vásároltam. Ezt megengedte a férjem is... Mikor a látogatók látják, hogy itt jó helyre kerül egy-egy eldugott, dédelgetett gyerekkori darab, akkor elhozzák nekünk. Az Óvodamúzeum Nyíregyházán öt évig működött, utána költöztettem ide a gyökerekhez, hiszen Teréz tízéves kora óta élt ebben a gyönyörű kastélyban.
Ma egyre nehezebb a gyűjtés. Vannak speciális gyermekkönyv gyűjtők, akik az árveréseken annyira fölsrófolják a könyvek árát, hogy az teljesen kimeríti az óvodamúzeum anyagi lehetőségeit.
Mi magyarok - Brunszvik Teréz segítségével - nem csak Közép-Európa első óvodáját hoztuk létre, hanem a kontinens első óvóképzőjét is 1837-ben Tolnán, a Festetics Leó által adományozott épületben.
- Ide csak magyar óvónők jártak?
- Igen. Akkoriban a magyar nyelv nagyon fontossá vált többek számára, ezért ellenezték, hogy a gyerekek németül tanuljanak az óvodában. Még arra is gondot fordítottak, hogy olyan dajkát vegyenek fel, aki kultúráltan beszéli az anyanyelvet.
Az óvodában az ünnepek mindig kiemeltek. A fotón a kisvárdai kis huszárok az óvodaalapítás 100 éves évfordulóját ünneplik 1928-ban.
A puritán, nagyon egyszerű, sokszor az óvónők által készített eszközökkel rendelkező kis állami óvodák mellett magánóvodák is nyíltak. Az 1930-as években 10 gyerekig nem kellett engedélyt kérni és adót fizetni...
Montessori Mária olasz orvosnő és pedagógus volt. A montessori módszer továbbfejleszthető, ma is él, sokfelé használják. Különleges eszköztára van, ahol minden eszköz maga mutat rá a hibára. Tehát, ha a gyerek elront valamit, akkor nem jön ki a sorozat. Ilyenkor újrakezdi, mert minden gyerek sikerorientált.
Mi magyarok mindig kitekintettünk külföldre. Arról voltunk híresek, hogy érdekelt minket, hogy mi folyik máshol, és behoztuk a jót, az újat. Kipróbáltuk, és ha úgy nem ment, akkor magyarítottuk. Abban az időben nagyon korszerűen haladtunk előre Európa élvonalában.
Számtalan óvó néni mesélte el, hogy az egyetlen varázseszköze a hegedűje volt. Azt nagyon szerették a gyerekek. Mikor kivette a tokból, elhallgatott a 70 gyereke, és csak rá figyelt.
Az 50-es években jött a nagy, vad, Rákosi éra. Párttagkönyves óvó néniket vettek fel, akiket gyorstalpalós, hat-hét hónapos tanfolyamon képeztek ki. Nekünk ekkoriban Fagyejevszkaja és Krupszkaja mondta meg, hogy mit és hogyan meséljünk az óvodában. Nagyon erősen átszőtte a politika, az ideológia az akkori óvodákat. Manipulálták a kicsi gyerek lelkét: „Hazamentek a gyerekek, fehér ágyban szenderegnek, mosolyognak, azt álmodják, hogy Rákosi kezét fogják.”
A háború után egyszerűen nem volt játék. Az óvó néni, hogy ne csak a mesét mondja el, hanem valami látvány is legyen, kitalálta a drótmozit. A hatvanas évek legvégén ezt Újfehértón a Sztálin úti óvodába még én is láttam.
Kodály Zoltán zsenialitására jellemző, hogy az óvónők számára megírta az Ének-zene az óvodában című füzetecskét, amelyben a magatartásuktól kezdve, a zene és az anyanyelv igényességéig mindent leszögezett. Nagy szeretettel foglalkozott az óvodásokkal.
Ezzel zárjuk a magyar kisdedóvás történetét, mert nincs több helyünk a múzeumban...
- Van máshol is Óvodatörténeti Múzeum?
- Úgy tudom, hogy a neveléssel foglalkozó múzeumok között, kronologikus felépített kisdedóvás történeti múzeum nincsen. Olaszországban és Hollandiában Montessori Múzeum van, és Fröbel szülőházában is van valamilyen kiállítás. Én 1995-ben a magyar nemzetnek ajándékoztam az egész óvodatörténeti gyűjteményt. A mi múzeumunk kicsit zsúfolt, de hát 170 év történetét mutatjuk be.
- Mit szólnak a gyerekek, amikor megnézik a kiállítást?
- Hogy milyen kár, hogy most nincsenek ilyen játékok... is.
Óvodatörténeti Múzeum
2462. Martonvásár Brunszvik u.2.
A cseh új hullám jól ismert és kevésbé ismert művei a kávézóban.
Csodálatos metamorfózisnak lehetünk tanúi a Szépművészeti Múzeumban nyílt tárlaton.
A d’n’b-gurut ismét a Bladerunnaz szólította kvázi a „második otthonába”.
A tárlaton végigsétálva egy egész életművet követhetünk végig, köztük ritkán látható művekkel.
Június 1. és 3. között harmadik alkalommal kóstolható immáron már több mint 100 féle üveges és közel 35 féle csapolt belga sör a Vajdahunyad várában.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek