A Baross utca 8. alatt álló kávéház tökéletesen lőtte be, hogy a Szabó Ervin Könyvtár, az ELTE bölcsészei és számos más oktatási intézmény szomszédságában leginkább az értelmiségi kávéháznak van létjogosultsága. A Prága ehhez mérten rendezkedett be pincehelyiségében. A mennyezetről lógó szecessziós kardvirág csillárok fénye tompán csillan meg az íves tonettbútorokon, a vastag gobelinterítők és falikárpitok Esti Kornél szivarfüstjét lehelik.

Én a Szivarka szobának keresztelt, füstelszívóval ellátott dohányzóhelyiség és a nagyobb területű füstmentes övezet határán foglalok helyet, megfelelve ezzel hektikus dohányzási szokásaimnak. A vaskos és szép kivitelű itallapot böngészem, mely szeszesitalt, ínycsiklandó süteményeket, kávé- és teakülönlegességeket egyaránt kínál. A teaárak diákzsebre szabottak: minden kanna 450 forint.

 

Jó darabig a különleges ízesítésű – tojáslikőrös, csokoládés és áfonyás – rooibusokkal szemezek, és a köménymagból, ánizsból, citromfűből, rozmaringból és hibiszkuszból kevert Egyensúly tea is izgalmasan hangzik, de végül egy karakteresen egyszerű, csersavas orosz teát választok. A mosolygós felszolgálólány az apró asztalra ízléses teáskészletet tesz le, mely jól passzol a hely hangulatához.

Megkezdem lassú és elmélázó teázásomat, melyet napi- és hetilapok, valamint jóféle kávéházi zsezsgés tesz igazán otthonossá. Hörpölés közben a tételeikbe, jegyzeteikbe bújó diákokat és a laptopján pötyögő fontosembert figyelem. Béke és nyugalom van itt, a harsányság fennakadt a teaszűrőn. Megállapítom, a Prága tökéletes téli menedékhely lesz.