November 22-én, csütörtökön 18.30-tól a szeptemberben elhunyt Gaál István Kossuth-díjas rendezőre emlékeznek az Örökmozgóban a művész Magasiskola című filmjét követő beszélgetéssel.
Szeptember 25-én, életének 75. évében elhunyt Gaál István Kossuth-díjas rendező, a Magyar Mozgókép Mestere. A magát szerényen csak „képírónak”, „kézműves” filmesnek nevező Gaál István a Balázs Béla Stúdió egyik alapítótagja, a magyar új hullám markáns egyénisége volt.
Már vizsgafilmjére, az 1957-ben készült Pályamunkásokra felfigyelt a világ: a krampácsolás nehéz munkáját zenei és vizuális elemmé avató film az első modernista, neoavantgard kísérlet volt, Gaál a római Centro Sperimentale ösztöndíját nyerte el vele. A Sára Sándorral közösen forgatott Cigányokat és a Tisza – Őszi vázlatokat követő első nagyjátékfilmje, a Sodrásban a magyar új hullám jelképévé vált.
Filmjeiben a Natúra és a Kultúra – különösen a zene – a művészi világ antropomorf tartalmainak kifejezőjeként mindig a felelősség birodalma volt: expresszív megjelenítője vagy akár struktúrateremtő elve a művet szervező eszmének. Gaál az elsők között ábrázolta az egyén nézőpontjából egyén és közösség, közösség és hatalom viszonyának torzulását (Sodrásban, Zöldár, Keresztelő, Magasiskola).
A „mélytudat búvópatakjait”, az emberi lét értelmét faggató filmjeiben (Krónika, Holt vidék, Haláltánc, Orfeusz és Eurydiké, Gyökerek, Keralai mozaik) hagyomány és modernitás „bartóki modelljéhez” hű filmnyelven keresett filozófikus választ. Az Örökmozgóban egyik legszebb filmjével, a Mészöly Miklós azonos című művéből forgatott Magasiskolával emlékeznek rá.
A filmet november 22-én, 18.30 órai kezdettel vetítik, majd a galérián beszélgetés következik Gaál Istvánról Várbíró Judit, Ragályi Elemér, Romvári József, Shah Timor és Gelencsér Gábor részvételével.
(filmintezet.hu)
Már vizsgafilmjére, az 1957-ben készült Pályamunkásokra felfigyelt a világ: a krampácsolás nehéz munkáját zenei és vizuális elemmé avató film az első modernista, neoavantgard kísérlet volt, Gaál a római Centro Sperimentale ösztöndíját nyerte el vele. A Sára Sándorral közösen forgatott Cigányokat és a Tisza – Őszi vázlatokat követő első nagyjátékfilmje, a Sodrásban a magyar új hullám jelképévé vált.
Filmjeiben a Natúra és a Kultúra – különösen a zene – a művészi világ antropomorf tartalmainak kifejezőjeként mindig a felelősség birodalma volt: expresszív megjelenítője vagy akár struktúrateremtő elve a művet szervező eszmének. Gaál az elsők között ábrázolta az egyén nézőpontjából egyén és közösség, közösség és hatalom viszonyának torzulását (Sodrásban, Zöldár, Keresztelő, Magasiskola).
A „mélytudat búvópatakjait”, az emberi lét értelmét faggató filmjeiben (Krónika, Holt vidék, Haláltánc, Orfeusz és Eurydiké, Gyökerek, Keralai mozaik) hagyomány és modernitás „bartóki modelljéhez” hű filmnyelven keresett filozófikus választ. Az Örökmozgóban egyik legszebb filmjével, a Mészöly Miklós azonos című művéből forgatott Magasiskolával emlékeznek rá.
A filmet november 22-én, 18.30 órai kezdettel vetítik, majd a galérián beszélgetés következik Gaál Istvánról Várbíró Judit, Ragályi Elemér, Romvári József, Shah Timor és Gelencsér Gábor részvételével.
(filmintezet.hu)
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek