„...A budai pasa... belekezd vala hidat rakni...”
olvasói:
9/10 (4)
2003-ban aszályos nyár volt, és a Tiszában olyan kevés víz folyt Szolnoknál, hogy a Zagyva-torkolatnál előbukkantak egy cölöphíd maradványai. A jó állapotban konzerválódott tölgyfa cölöpökről a vizsgálatok során kiderült, hogy egy török kori híd tartóoszlopai.
A török kori metszetek (képünkön) is itt ábrázolják a hidat, és a laboratóriumi vizsgálat is megerősítette ezt a feltételezést.
Szolnok a XVI. század második felében fontos szerepet játszott a török hódoltságban. A törökök jelentős építkezéseket folytattak, a vár bástyáit átalakították rondellákká, fürdőt és dzsámit emeltek. A vár elfoglalása után 10 évvel, 1562 tavaszán Güzeldzse Rüsztem budai pasa cölöphíd veretésébe kezdett. Hazánk első állandó Tisza-hídjának építéséről a kortárs Verancsics Antal egri püspök levelében így ír: „...A budai pasa Szolnoknál vala, és már belekezd vala hidat rakni az ő vára alatt, az ellenségnek közelében a Zagyva partján, és - ahogy mondják - nagyon kitartó munkálatokkal, olyan szélességgel, hogy két szekeret befogadjon, az negyedrészében már csaknem el is készült vala.”
A 133 éves török uralom után a császári ezredek hírére a törökök nemcsak a várat és a várost, hanem a hidat is felgyújtották, így az átkelőt ugyanazok pusztították el, akik több mint száz évvel azelőtt építették.
A kiállításon a régészeti kutatásról készült fotók, a híd darabjai (kovácsoltvas abroncs, szög, tölgyfa maradványok), valamint török kori fahíd és várábrázolások láthatók.
Szolnok a XVI. század második felében fontos szerepet játszott a török hódoltságban. A törökök jelentős építkezéseket folytattak, a vár bástyáit átalakították rondellákká, fürdőt és dzsámit emeltek. A vár elfoglalása után 10 évvel, 1562 tavaszán Güzeldzse Rüsztem budai pasa cölöphíd veretésébe kezdett. Hazánk első állandó Tisza-hídjának építéséről a kortárs Verancsics Antal egri püspök levelében így ír: „...A budai pasa Szolnoknál vala, és már belekezd vala hidat rakni az ő vára alatt, az ellenségnek közelében a Zagyva partján, és - ahogy mondják - nagyon kitartó munkálatokkal, olyan szélességgel, hogy két szekeret befogadjon, az negyedrészében már csaknem el is készült vala.”
A 133 éves török uralom után a császári ezredek hírére a törökök nemcsak a várat és a várost, hanem a hidat is felgyújtották, így az átkelőt ugyanazok pusztították el, akik több mint száz évvel azelőtt építették.
A kiállításon a régészeti kutatásról készült fotók, a híd darabjai (kovácsoltvas abroncs, szög, tölgyfa maradványok), valamint török kori fahíd és várábrázolások láthatók.
Romantikus téli esték Ajka, 2012. február 1 - 28.
Csapókerti farsang (2012) Debrecen, 2012. február 21 - 25.
Maskurások, bolondok... – Csapókerti Farsang Debrecen, 2012. február 21 - 25.
Képek Ideje – Temps d'Images Fesztivál 2012 Budapest, 2012. február 22. - március 18.
Frankofón Filmhét 2012 Budapest, 2012. február 23. - március 2.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Vélemény|Felhasználási feltételek