- Mi történt Önnel 1983-ban?
- Balogh László - a Zászlómúzeum vezetője: Elkezdtem levelezni különböző országok vezetőivel, akiktől zászlókat és címereket próbáltam begyűjteni. Mindez úgy kezdődött, hogy láttam a televízióban, hogy az egyik ország, az afrikai Felső-Volta neve Burkina Fasóra változott. Megújult az ország zászlaja és címere is, és kíváncsi voltam, hogy ez hogyan és milyen gyorsan jelenik meg az akkor egyetlen magyarországi világatlaszt kiadó cégnél. Lerajzoltam a tv-ből az új zászlót, és bevittem a cég vezetőihez. Ők azt mondták, hogy ez nem bizonyíték, ez semmi. Akkor döntöttem úgy, hogy írok az ország vezetőjének, hogy küldje el az új zászlót és a címert.
- Balogh László - a Zászlómúzeum vezetője: Elkezdtem levelezni különböző országok vezetőivel, akiktől zászlókat és címereket próbáltam begyűjteni. Mindez úgy kezdődött, hogy láttam a televízióban, hogy az egyik ország, az afrikai Felső-Volta neve Burkina Fasóra változott. Megújult az ország zászlaja és címere is, és kíváncsi voltam, hogy ez hogyan és milyen gyorsan jelenik meg az akkor egyetlen magyarországi világatlaszt kiadó cégnél. Lerajzoltam a tv-ből az új zászlót, és bevittem a cég vezetőihez. Ők azt mondták, hogy ez nem bizonyíték, ez semmi. Akkor döntöttem úgy, hogy írok az ország vezetőjének, hogy küldje el az új zászlót és a címert.
Úgy gondoltam, hogy ez esetben nemcsak egy helyre írok, hanem rögtön tíz vezetőnek. Öt országból jött válasz a megfelelő dokumentációval. A legfontosabb, hogy köztük volt a Burkina Fasóból érkezett levél is, a köztársasági elnök személyes aláírásával, a zászlóval és a címerrel. Ismét beballagtam a kiadó céghez, de ekkor is azt mondták, hogy ez nem forrás, és nem fogadták el. A mai napig nem tudom, hogy akkor mi a forrás... Két évnek kellett eltelnie, hogy a következő kiadványban megjelenjen a megváltozott zászló és címer.
- Akkoriban mi volt a foglalkozása?
- Egy fővárosi kórház anyagbeszerzője voltam.
- Először ugyanazt a szöveget írja mindenkinek?
- Persze. Spanyolul, franciául és angolul. Ők már legtöbbször angolul válaszolnak. Kb. háromezer levél az évi adagom. Először mindig levélben keresek meg mindenkit. Ez diplomácia. Szerintem, amíg világ a világ, ez így lesz. Ha írok egy köztársasági elnöknek, akkor nem írhatom meg e-mail-ben, ami gyorsabb lenne, hogy „Tisztelt Köztársasági Elnök! Úr küldjél nekem egy zászlót. Üdv: Balogh, ez az e-mail címem”. Ha ők megtisztelnek, ha nem is a köztársasági elnök, hanem a titkársága, és e-mailben válaszolnak - hogy gyors legyen köztünk az információ - akkor én is elektronikus levélben írok vissza. Olyankor már lehet. A köztársasági elnök nem e-mailezik. Ilyenre még nem volt példa. Viszont a levelet visszafelé már vagy ő, vagy a megbízottja aláírja. Az már egy dokumentum. Más kérdés, hogy 25 mondatot ír vagy hármat. A lényeg, hogy a forrás bekerül a dossziéba.
- Kikkel, milyen hírességekkel levelezett?
- Királyokkal, köztársasági és miniszterelnökökkel, külügyminiszterekkel vagy a külbirtokok kormányzóival. Indira Gandhival, aki a halála előtt küldött egy zászlót és levelet nekem. Dudajev csecsen elnökkel, Jelcinnel, Clintonnal. De számomra a Cook-szigetek miniszterelnöke is ugyanolyan fontos és híres, mint a többiek.
A Maldív-szigetek elnöke elküldte a zászlóját, címerét meg mindent, amit akartam, sőt egy könyvet is a hazájáról. Még azt is fölajánlotta, hogy a nemzetközi utazásai során - ő ugye Sri Lanka, India, Pakisztán környékén járkál -, ahonnan nincs zászlóm, onnan küldet nekem egyet. Ilyen felajánlás soha senkitől nem hangzott el. Megírtam, hogy nagyon szépen köszönöm, azt viszont már nem kérhettem, hogy ugyan szóljon a másik elnöknek, hogy írjon egy levelet a Baloghnak, hogy meglegyen a dokumentum is. Erre nem mertem megkérni. Ezt intézem én. Azért vagyok gyűjtő, hogy én szerezzem meg a zászlókat, azokkal a lehetőségeimmel, melyek nekem vannak.
- A nepáli zászlót ki küldte?
- Birendra király, aki sajnos már nincs közöttünk, meggyilkolták. Maga a zászló olyan különleges, hogy nem mertek hozzányúlni, pedig az alapszín, a vörös, a nepáli királyok tradicionális színe!
- Értékesebbek a számozott zászlók?
- Igen, mert az megtiszteltetés a múzeum számára, hogy valamilyen törvény vagy rendelet alapján van nálam. Kaptam számozott zászlót Mexikóból és Kolumbiából. Amerikából a kongresszus küldte a zászlót nekem. Az Egyesült Államok kongresszusa megajándékozza azokat, akik tesznek valamit - most ez nagy szó - a világért. A zászló egy napig leng a kongresszus épületén, aztán levonják, és küldenek vele egy számozott oklevelet. Államfők kapják, híres politikusok, olyan emberek, akik az Egyesült Államok szemszögéből fontosak.
- Küldtek Önnek egy zászlót, amelyik egy évig bolyongott.
- Az a vanuatui zászló volt. 17 országban járt - ezt a borítékról tudtuk megfejteni -, míg végül Varsóban a főpostán valakinek eszébe jutott, hogy Budaörs Magyarországon van. Nem írták rá a levélre, hogy Hungary, csak azt, hogy 2040 Budaör, Ifjúság u. Viszont ami engem is nagyon meglepett, hogy a feladástól számított kettő és fél héten belül Alaszkából visszajött a kormányzótól a csomag. Hogy ezt hogy csinálták, nem tudom. Eddig ez volt a leggyorsabb válasz.
- Hány ország van a világon?
- Én 234-et tartok számon a listámon, de ez nézőpont kérdése. Egy nem európai ember vagy olyan, aki teljesen más politikai szemszögből nézi a világot, az lehet, hogy azt mondaná, hogy 220 van. Például ki ismeri el Ciprus északi részét, és ki nem? Régen mindig az volt a szöveg, hogy ha az ENSZ-nek nem tagja, akkor nem számít. Hát miről beszélünk? Svájc csak 2002-ben lett tagja... Vagy itt van Tajvan esete. Az egy dolog, hogy a kínaiak mit mondanak. A világ másik része mást mond. Szerintem minden országot jelölni kell, függetlenül attól, hogy ki kivel van barátságban és kivel nincs, viszont politikailag nem kell állást foglalni. Nálam nem vész össze senki. 1990 óta a Külügyminisztérium se szól bele, hogy melyik országot jelölöm. Saját felelősségem. Ha megver az egyik nagykövet, akkor az az én bajom.
- Ebből a 234-ből hány zászló van meg?
- 234, de hát 6000 db-ból áll a gyűjteményem! Országok és közigazgatási egységek zászlóit gyűjtöm. Én nem foglalkozom városi, sport-, történelmi vagy reklámzászlókkal. A kisebb teremben a magyar települések jelképei, a másik teremben az állandó anyagom látható. Ott Európa, Antarktisz, Amerika és Óceánia zászlóit mutatom be. Ez csak ízelítő, mert kicsi a hely. Egyszer kiszámoltam, hét-emeletnyi épületre lenne szükségem, ha az egész gyűjteményemet szeretném megmutatni.
- Az összes zászló itt van a múzeumban?
- Nem, nem. Raktárakban is vannak. Itt is van egy raktár, nem messze innét egy másik, és otthon is vannak zászlók. Csak így tudom megoldani a tárolásukat, mert nagyon sok van, ráadásul vannak olyan országok, melyek kétméteresnél nagyobb zászlót küldenek.
- Nem kell tisztítani őket? Egyáltalán moshatóak a zászlók?
- Ezeket nem szabad mosni. Először is, ha tönkremegy, nem írhatok az elnöknek, hogy „hát, ne haragudj, kimosta az asszony, küldjél egy másikat”... A zászlókat csak tisztítóban lehet tisztítani. A másik megoldás, hogy... igen, meg kell fogni a tollporolót, és végig kell menni rajtuk.
- Ez a világ egyetlen zászlómúzeuma?
- Jelen pillanatban, ahol a ma létező országok zászlói megtalálhatóak, igen. Zászlókiállítás sok helyütt van, például nálunk, a Hadtörténeti Múzeumban.
- Milyen kiállításokat szoktak rendezni a kis teremben?
- 1998-ban a Magyar Nepáli Társaság jött el hozzám, hogy rendeznének egy kiállítást. Ez annyira jól sikerült, hogy utána egyre másra jelentkeztek a nagykövetségek, hogy tetszett nekik a nepáli kiállítás, és ők is szeretnének bemutatkozni. Büszkén mondhatom, hogy 2008 végéig lefoglalták a helyet. Szeptemberben például Ecuador jön.
- Mit hoznak a kiállításra?
- Általában képeket az országokról. A fővárostól kezdve a természeti érdekességekig. A mexikóiak gyönyörű ruhákat is hoztak, egy-egy ruha több százezer forintot ért. A Mexikói Nemzeti Múzeum három inka ereklyét küldött. A megnyitón mexikói ételek kóstoltunk. De ugyanezt megcsinálták az észtek, a horvátok, a lengyelek. A litvánok gyönyörű fotókiállítást hoztak az országról.
- Ki rendezi a kiállításokat?
- Én. Lehozzák, amit szeretnének kiállítani, a többi munkát én vállalom. A megnyitó előtt egy nappal megnézik, hogy miről beszélnek majd. A litván nagykövet úr délelőtt megérkezett farmerban, és megkérdezte: „Laci mit segítsek?” Látta, hogy egyedül vagyok, lejött segíteni. Szögelt, porszívózott...
A Balkáni Estünkre - a háború után egy-két évvel - meghívtuk az akkori horvát és jugoszláv nagykövetet. A kiállítás-megnyitókon a vendég nagykövet mindig szól pár szót a közönséghez. Ők is kiálltak, erre megkérdeztem, hogy mi lenne, ha itt a zászlómúzeumban, ennyi ember előtt kezet fognának? Kijött mind a kettő és mondták, hogy semmi akadálya, és kezet fogtak Ott a fotó róla a falon. Volt, aki annyira meghatódott, hogy majdnem elsírta magát. A jugoszláv nagykövet mondta, hogy sehol máshol nem lenne jobb apropója ennek a kézfogásnak, mint a zászlómúzeumban - a béke szigetén. A kézfogás után még ide is bejöttek az irodába. Négyszemközt tárgyaltak, aztán a kocsiig már én is kikísérhettem őket. Utána hallottam, hogy mind a kettő jelentést tett a külügyminisztériumában, hogy kezet fogtak, mert ugye itt fotók is készültek. Így egy kicsit én is bevonultam a béke történelmébe...
Tavalyelőtt volt még egy érdekes eset. Horvátország és Bahrein között sokáig semmilyen kapcsolat nem volt. Két távoli ország, teljesen más kultúrával, gazdasággal. Egy előadás utáni fogadáson a két ország képviselői - a bahreini uralkodó tanácsadója, aki történetesen a parlament elnöke, és a horvát nagykövet - találkoztak. Itt fogtak kezet a zászlómúzeumban, és mondták, hogy javasolni fogják a saját országuknak a diplomáciai kapcsolat felvételét.
- Kik a látogatók? Honnan jönnek?
- Olyan országokból jönnek többen, ahol a zászlóknak nagy kultúrája van. Az iskola befejezése után a nagymamák megkapják az unokákat, és elhozzák ide őket. Júliusban megjönnek a turisták. Jártak már itt Amerikából és Európából egyaránt. A neten találnak rám. Jöttek már Kolumbiából, Etiópiából, Kambodzsából, a Dél-afrikai Köztársaságból, Kuvaitból, Algériából, Egyiptomból, Japánból és Izraelből is. Volt itt Hongkongból egy tízfős diákcsoport, egyetemisták. Azt a feladatot kapták a professzoruktól, hogy egy hónap alatt utazzák végig a kelet-európai országokat, és tanulmányozzák a zászlóikat. Úgy jöttek le ide a múzeumba, mintha Hongkongban mentek volna be az egyetemre. Ott kinn a professzor már tudott rólam. Itt a VIII. kerületi újság meg 120-szor írja le a nevemet - rosszul...
- Mit lehet megtudni egy országról a zászlójából?
- Elég sokat. A nemzeti zászló tükre is lehet az országnak. A színe, a jelképek, a benne lévő ábrák, mind tükrözhetik az ország társadalmát, vallását, gazdaságát és kultúráját.
- Magyarországon van kultúrája a zászlónak?
- Inkább úgy mondanám, hogy elindult valami... Lehetne ezt szabályozottabban is. A magyar zászló: piros, fehér, zöld. Abban nincs címer. Mivel nincs zászlótörvény, ez sincs meghatározva. Ha valakinek nagyobbak az érzelmei, olyat vesz, amelyikbe varrtak címert. Van, aki a fehérbe rakja bele a babérkoszorút, van, aki a három színt átívelően. Az Orczy téren láttam a Horthy-rendszer alatt használt angyalos nagy címeres zászlót. Tényleg gyönyörű, le a kalappal, de nem hivatalos.
- Akkor nézzük a magyar zászlót! Igaz-e, hogy a három szín jelent valamit? A piros a hit...?
- Ne, ne ezt ne!
- Az iskolában úgy tanítják a ...
- Az baj!! A vörös a vér, a fehér a szabadság, zöld a mezőgazdaság, vagy nem tudom...
- Akkor halljunk egy kis magyar zászlótörténetet!
- A vörös és a fehér az Árpád-házi királyok színe. Szent István zászlója egyszínű, vörös volt. Imre király pedig már a vörös és fehér vízszintes sávokból álló zászlót használta. A zöld szín jóval később kerül képbe, Mária Terézia korában. A zöld Szűz Máriás zászlót az a földesúr kapta, persze megfelelő földmennyiséggel együtt, aki 50 főnél nagyobb banderiális hadsereget tudott kiállítani. Ez nagyon drága dolog volt. 50 embert felszerelni lóval, mindennel... . A nemzeti színekről és címerről hozott határozatot 1848. március 23-án fogadták el, mely kimondja, hogy a magyar zászló: vörös, fehér, zöld.
- Nem is piros, hanem vörös!, fehér, zöld?
- Zászlóban én nem ismerek pirosat. Beszélgetés közben mondhatjuk, hogy piros, de az hivatalosan vörös. 1956-ban a világon először kivágnak egy címert egy zászlóból, amit aztán a románok megismételnek. De attól kezdve a zászlónk már nem változik. A piros, fehér, zöld zászlót nyugodtan használhatjuk. Címer nélkül, mint nemzeti zászlót. Nem szükséges belerakni a címert, mert nem kell megkülönböztetnünk senkitől. A tadzsik is piros, fehér, zöld, de középen a fehér sokkal szélesebb, és 7 aranycsillag van benne.
- Mit tanult meg a zászlókon keresztül?
- A színeken, a jelképeken, az ábrákon keresztül az ember az egész világot „bejárhatja”. Szerencsés vagyok, mert reggeltől estig a hobbimmal foglalkozhatom. Amiért még fizetnek is.
Azt is elértem, hogy a világ országaiban tudják, hogy ki az a Balogh, aki zászlómúzeumot hozott létre. Lexikonokban is benne vagyok. Ez már kitörölhetetlen. Igaz, ebből én nem tudok sok mindent vásárolni, de az már más kérdés.
- Akkoriban mi volt a foglalkozása?
- Egy fővárosi kórház anyagbeszerzője voltam.
- Először ugyanazt a szöveget írja mindenkinek?
- Persze. Spanyolul, franciául és angolul. Ők már legtöbbször angolul válaszolnak. Kb. háromezer levél az évi adagom. Először mindig levélben keresek meg mindenkit. Ez diplomácia. Szerintem, amíg világ a világ, ez így lesz. Ha írok egy köztársasági elnöknek, akkor nem írhatom meg e-mail-ben, ami gyorsabb lenne, hogy „Tisztelt Köztársasági Elnök! Úr küldjél nekem egy zászlót. Üdv: Balogh, ez az e-mail címem”. Ha ők megtisztelnek, ha nem is a köztársasági elnök, hanem a titkársága, és e-mailben válaszolnak - hogy gyors legyen köztünk az információ - akkor én is elektronikus levélben írok vissza. Olyankor már lehet. A köztársasági elnök nem e-mailezik. Ilyenre még nem volt példa. Viszont a levelet visszafelé már vagy ő, vagy a megbízottja aláírja. Az már egy dokumentum. Más kérdés, hogy 25 mondatot ír vagy hármat. A lényeg, hogy a forrás bekerül a dossziéba.
- Kikkel, milyen hírességekkel levelezett?
- Királyokkal, köztársasági és miniszterelnökökkel, külügyminiszterekkel vagy a külbirtokok kormányzóival. Indira Gandhival, aki a halála előtt küldött egy zászlót és levelet nekem. Dudajev csecsen elnökkel, Jelcinnel, Clintonnal. De számomra a Cook-szigetek miniszterelnöke is ugyanolyan fontos és híres, mint a többiek.
A Maldív-szigetek elnöke elküldte a zászlóját, címerét meg mindent, amit akartam, sőt egy könyvet is a hazájáról. Még azt is fölajánlotta, hogy a nemzetközi utazásai során - ő ugye Sri Lanka, India, Pakisztán környékén járkál -, ahonnan nincs zászlóm, onnan küldet nekem egyet. Ilyen felajánlás soha senkitől nem hangzott el. Megírtam, hogy nagyon szépen köszönöm, azt viszont már nem kérhettem, hogy ugyan szóljon a másik elnöknek, hogy írjon egy levelet a Baloghnak, hogy meglegyen a dokumentum is. Erre nem mertem megkérni. Ezt intézem én. Azért vagyok gyűjtő, hogy én szerezzem meg a zászlókat, azokkal a lehetőségeimmel, melyek nekem vannak.
- A nepáli zászlót ki küldte?
- Birendra király, aki sajnos már nincs közöttünk, meggyilkolták. Maga a zászló olyan különleges, hogy nem mertek hozzányúlni, pedig az alapszín, a vörös, a nepáli királyok tradicionális színe!
- Értékesebbek a számozott zászlók?
- Igen, mert az megtiszteltetés a múzeum számára, hogy valamilyen törvény vagy rendelet alapján van nálam. Kaptam számozott zászlót Mexikóból és Kolumbiából. Amerikából a kongresszus küldte a zászlót nekem. Az Egyesült Államok kongresszusa megajándékozza azokat, akik tesznek valamit - most ez nagy szó - a világért. A zászló egy napig leng a kongresszus épületén, aztán levonják, és küldenek vele egy számozott oklevelet. Államfők kapják, híres politikusok, olyan emberek, akik az Egyesült Államok szemszögéből fontosak.
- Küldtek Önnek egy zászlót, amelyik egy évig bolyongott.
- Az a vanuatui zászló volt. 17 országban járt - ezt a borítékról tudtuk megfejteni -, míg végül Varsóban a főpostán valakinek eszébe jutott, hogy Budaörs Magyarországon van. Nem írták rá a levélre, hogy Hungary, csak azt, hogy 2040 Budaör, Ifjúság u. Viszont ami engem is nagyon meglepett, hogy a feladástól számított kettő és fél héten belül Alaszkából visszajött a kormányzótól a csomag. Hogy ezt hogy csinálták, nem tudom. Eddig ez volt a leggyorsabb válasz.
- Hány ország van a világon?
- Én 234-et tartok számon a listámon, de ez nézőpont kérdése. Egy nem európai ember vagy olyan, aki teljesen más politikai szemszögből nézi a világot, az lehet, hogy azt mondaná, hogy 220 van. Például ki ismeri el Ciprus északi részét, és ki nem? Régen mindig az volt a szöveg, hogy ha az ENSZ-nek nem tagja, akkor nem számít. Hát miről beszélünk? Svájc csak 2002-ben lett tagja... Vagy itt van Tajvan esete. Az egy dolog, hogy a kínaiak mit mondanak. A világ másik része mást mond. Szerintem minden országot jelölni kell, függetlenül attól, hogy ki kivel van barátságban és kivel nincs, viszont politikailag nem kell állást foglalni. Nálam nem vész össze senki. 1990 óta a Külügyminisztérium se szól bele, hogy melyik országot jelölöm. Saját felelősségem. Ha megver az egyik nagykövet, akkor az az én bajom.
- Ebből a 234-ből hány zászló van meg?
- 234, de hát 6000 db-ból áll a gyűjteményem! Országok és közigazgatási egységek zászlóit gyűjtöm. Én nem foglalkozom városi, sport-, történelmi vagy reklámzászlókkal. A kisebb teremben a magyar települések jelképei, a másik teremben az állandó anyagom látható. Ott Európa, Antarktisz, Amerika és Óceánia zászlóit mutatom be. Ez csak ízelítő, mert kicsi a hely. Egyszer kiszámoltam, hét-emeletnyi épületre lenne szükségem, ha az egész gyűjteményemet szeretném megmutatni.
- Az összes zászló itt van a múzeumban?
- Nem, nem. Raktárakban is vannak. Itt is van egy raktár, nem messze innét egy másik, és otthon is vannak zászlók. Csak így tudom megoldani a tárolásukat, mert nagyon sok van, ráadásul vannak olyan országok, melyek kétméteresnél nagyobb zászlót küldenek.
- Nem kell tisztítani őket? Egyáltalán moshatóak a zászlók?
- Ezeket nem szabad mosni. Először is, ha tönkremegy, nem írhatok az elnöknek, hogy „hát, ne haragudj, kimosta az asszony, küldjél egy másikat”... A zászlókat csak tisztítóban lehet tisztítani. A másik megoldás, hogy... igen, meg kell fogni a tollporolót, és végig kell menni rajtuk.
- Ez a világ egyetlen zászlómúzeuma?
- Jelen pillanatban, ahol a ma létező országok zászlói megtalálhatóak, igen. Zászlókiállítás sok helyütt van, például nálunk, a Hadtörténeti Múzeumban.
- Milyen kiállításokat szoktak rendezni a kis teremben?
- 1998-ban a Magyar Nepáli Társaság jött el hozzám, hogy rendeznének egy kiállítást. Ez annyira jól sikerült, hogy utána egyre másra jelentkeztek a nagykövetségek, hogy tetszett nekik a nepáli kiállítás, és ők is szeretnének bemutatkozni. Büszkén mondhatom, hogy 2008 végéig lefoglalták a helyet. Szeptemberben például Ecuador jön.
- Mit hoznak a kiállításra?
- Általában képeket az országokról. A fővárostól kezdve a természeti érdekességekig. A mexikóiak gyönyörű ruhákat is hoztak, egy-egy ruha több százezer forintot ért. A Mexikói Nemzeti Múzeum három inka ereklyét küldött. A megnyitón mexikói ételek kóstoltunk. De ugyanezt megcsinálták az észtek, a horvátok, a lengyelek. A litvánok gyönyörű fotókiállítást hoztak az országról.
- Ki rendezi a kiállításokat?
- Én. Lehozzák, amit szeretnének kiállítani, a többi munkát én vállalom. A megnyitó előtt egy nappal megnézik, hogy miről beszélnek majd. A litván nagykövet úr délelőtt megérkezett farmerban, és megkérdezte: „Laci mit segítsek?” Látta, hogy egyedül vagyok, lejött segíteni. Szögelt, porszívózott...
A Balkáni Estünkre - a háború után egy-két évvel - meghívtuk az akkori horvát és jugoszláv nagykövetet. A kiállítás-megnyitókon a vendég nagykövet mindig szól pár szót a közönséghez. Ők is kiálltak, erre megkérdeztem, hogy mi lenne, ha itt a zászlómúzeumban, ennyi ember előtt kezet fognának? Kijött mind a kettő és mondták, hogy semmi akadálya, és kezet fogtak Ott a fotó róla a falon. Volt, aki annyira meghatódott, hogy majdnem elsírta magát. A jugoszláv nagykövet mondta, hogy sehol máshol nem lenne jobb apropója ennek a kézfogásnak, mint a zászlómúzeumban - a béke szigetén. A kézfogás után még ide is bejöttek az irodába. Négyszemközt tárgyaltak, aztán a kocsiig már én is kikísérhettem őket. Utána hallottam, hogy mind a kettő jelentést tett a külügyminisztériumában, hogy kezet fogtak, mert ugye itt fotók is készültek. Így egy kicsit én is bevonultam a béke történelmébe...
Tavalyelőtt volt még egy érdekes eset. Horvátország és Bahrein között sokáig semmilyen kapcsolat nem volt. Két távoli ország, teljesen más kultúrával, gazdasággal. Egy előadás utáni fogadáson a két ország képviselői - a bahreini uralkodó tanácsadója, aki történetesen a parlament elnöke, és a horvát nagykövet - találkoztak. Itt fogtak kezet a zászlómúzeumban, és mondták, hogy javasolni fogják a saját országuknak a diplomáciai kapcsolat felvételét.
- Kik a látogatók? Honnan jönnek?
- Olyan országokból jönnek többen, ahol a zászlóknak nagy kultúrája van. Az iskola befejezése után a nagymamák megkapják az unokákat, és elhozzák ide őket. Júliusban megjönnek a turisták. Jártak már itt Amerikából és Európából egyaránt. A neten találnak rám. Jöttek már Kolumbiából, Etiópiából, Kambodzsából, a Dél-afrikai Köztársaságból, Kuvaitból, Algériából, Egyiptomból, Japánból és Izraelből is. Volt itt Hongkongból egy tízfős diákcsoport, egyetemisták. Azt a feladatot kapták a professzoruktól, hogy egy hónap alatt utazzák végig a kelet-európai országokat, és tanulmányozzák a zászlóikat. Úgy jöttek le ide a múzeumba, mintha Hongkongban mentek volna be az egyetemre. Ott kinn a professzor már tudott rólam. Itt a VIII. kerületi újság meg 120-szor írja le a nevemet - rosszul...
- Mit lehet megtudni egy országról a zászlójából?
- Elég sokat. A nemzeti zászló tükre is lehet az országnak. A színe, a jelképek, a benne lévő ábrák, mind tükrözhetik az ország társadalmát, vallását, gazdaságát és kultúráját.
- Magyarországon van kultúrája a zászlónak?
- Inkább úgy mondanám, hogy elindult valami... Lehetne ezt szabályozottabban is. A magyar zászló: piros, fehér, zöld. Abban nincs címer. Mivel nincs zászlótörvény, ez sincs meghatározva. Ha valakinek nagyobbak az érzelmei, olyat vesz, amelyikbe varrtak címert. Van, aki a fehérbe rakja bele a babérkoszorút, van, aki a három színt átívelően. Az Orczy téren láttam a Horthy-rendszer alatt használt angyalos nagy címeres zászlót. Tényleg gyönyörű, le a kalappal, de nem hivatalos.
- Akkor nézzük a magyar zászlót! Igaz-e, hogy a három szín jelent valamit? A piros a hit...?
- Ne, ne ezt ne!
- Az iskolában úgy tanítják a ...
- Az baj!! A vörös a vér, a fehér a szabadság, zöld a mezőgazdaság, vagy nem tudom...
- Akkor halljunk egy kis magyar zászlótörténetet!
- A vörös és a fehér az Árpád-házi királyok színe. Szent István zászlója egyszínű, vörös volt. Imre király pedig már a vörös és fehér vízszintes sávokból álló zászlót használta. A zöld szín jóval később kerül képbe, Mária Terézia korában. A zöld Szűz Máriás zászlót az a földesúr kapta, persze megfelelő földmennyiséggel együtt, aki 50 főnél nagyobb banderiális hadsereget tudott kiállítani. Ez nagyon drága dolog volt. 50 embert felszerelni lóval, mindennel... . A nemzeti színekről és címerről hozott határozatot 1848. március 23-án fogadták el, mely kimondja, hogy a magyar zászló: vörös, fehér, zöld.
- Nem is piros, hanem vörös!, fehér, zöld?
- Zászlóban én nem ismerek pirosat. Beszélgetés közben mondhatjuk, hogy piros, de az hivatalosan vörös. 1956-ban a világon először kivágnak egy címert egy zászlóból, amit aztán a románok megismételnek. De attól kezdve a zászlónk már nem változik. A piros, fehér, zöld zászlót nyugodtan használhatjuk. Címer nélkül, mint nemzeti zászlót. Nem szükséges belerakni a címert, mert nem kell megkülönböztetnünk senkitől. A tadzsik is piros, fehér, zöld, de középen a fehér sokkal szélesebb, és 7 aranycsillag van benne.
- Mit tanult meg a zászlókon keresztül?
- A színeken, a jelképeken, az ábrákon keresztül az ember az egész világot „bejárhatja”. Szerencsés vagyok, mert reggeltől estig a hobbimmal foglalkozhatom. Amiért még fizetnek is.
Azt is elértem, hogy a világ országaiban tudják, hogy ki az a Balogh, aki zászlómúzeumot hozott létre. Lexikonokban is benne vagyok. Ez már kitörölhetetlen. Igaz, ebből én nem tudok sok mindent vásárolni, de az már más kérdés.
A Körhintával indul a Művészetek Palotája vadonatúj programsorozata.
Egy dublini házban egy vénember, aki nemrég vakult meg; az öccse, aki vak bátyját támogatni érkezett vissza vidékről, ahol hajóskodott is korábban...
MyMy, Yoyo, LavaLava- mintha dadognánk, persze a megilletődöttségtől.
A rendezvény keretében lufikat engednek az égbe a csellengés veszélyeire emlékeztetve mindenkit.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek