James Murphy, az LCD Soundsystem frontembere a mindentudó zenebuzi-DJ perszónájába bújva magyarázta legelső kislemezdalában, a Losing My Edge-ben, hogy attól fél, jönnek majd a menő bőrdzsekis fiatalok, akik minden ismeretlen zenekarról csípőből vágják az infót és lazán kölcsönvesznek egy kis nosztalgiát a nyolcvanas évtizedből, amire nem is emlékezhetnek! Na, az 1984-es születésű Calvin Harris pontosan ilyen srác: nagypofájú, cinikus, mindent perfekten csinál és olyan koron nosztalgiázik, amikor neki még a járókában kellett tvisztelnie. Ambiciózus című első lemezén megidézi a hajdanán vércikinek tartott évtized legjobb szinti-popját és elektro-funkját, zseb-Prince-ként énekel csajokról (The Girls), a vad házibulizásról (Merrymaking At My Place), csiricsáré ruhákról (Colours), és arról, hogy ez mind teljesen elfogadható volt még a nyolcvanas években (Acceptable In The 80s). 
 
Szerencséjére Harris ha nem is forradalmi, de nagyon jó fülű producer a saját albumán, minden dobgép, szintetizátor és effekt ropogósan és makulátlanul szól a kezei alatt, és még a vokális feladatokat is tökéletesen ellátja, pontosan azzal az elképzelhető fapofával és felhúzott szemöldökkel, ami ezt a stílust életben tudja tartani bármiféle katasztrófa nélkül. Calvin Harris látszólag egyenes úton van afelé, hogy hasonló karriert fusson be, mint jeles honfitársa, a nála egy évtizeddel korábban induló Stuart Price, aki Jacques Lu Cont álnév és Les Rythmes Digitales projektnév alatt először a francia neo-diszkó és a 80's retro hullámot lovagolta meg Darkdancer albumával, további művésznevek mögé bújva nagy sikerű remixelő lett, majd a Zoot Woman együttessel nyitott a dalközpontú new wave felé is (Living In A Magazine, Zoot Woman), hogy aztán a pop nagyasszonya, Madonna mellé kerüljön turnézenészként és zenekarvezetőként, majd a Confessions On A Dance Floor sikerlemez társszerzőjeként és producereként is. Rendkívül szórakoztató bemutatkozó albumával Harris egy füst alatt kipipálta a nyolcvanas évek retrót és a vokális popzenét, remixáldozatai között már ott van az All Saints, a Groove Armada meg a CSS, és fix helyet kapott közreműködőként a poptündér Kylie következő nagylemezén, az X-en is. Mindezt úgy, hogy pontosan egy nappal fiatalabb ezen cikk írójánál. Pukkadjon meg!