Nem a jelenleg is a mozik műsorán szereplő Zuhanórepülés volt az első film, amiben Gryllus Dorkát lenge öltözetben (vagy anélkül) láthattuk: már egyik legelső munkájában, az Érzékek iskolájában meztelen szerepet vállalt.
Sólyom András műve Esterházy Péter Csokonai Lili álnéven írt 1987-es könyve, a Tizenhét hattyúk adaptációja. Mivel az egyes szám első személyben elmesélt regény elsősorban nyelvi és stílusjáték volt, azaz rendkívül irodalmias, így első ránézésre igen nehéznek tűnik az adaptálása.
A Weöres Sándor Psychéjét idéző prózai mű archaikus, míves nyelvezetét a narráció segítségével a film is megtartotta („Nem lehet szűmben szerelem senki élő emberfia iránt, nem lőn tudomásom, hogy szép valék.”), ezenkívül az alkotók a színes és fekete-fehér képek, valamint a piros szűrővel felvett költői jelenetek váltakoztatásával próbálják a valóságtól elemelni a jelenkorban (azaz 1995-ben, a film forgatásának évében) játszódó szerelmi történetet.
A házas, többgyerekes férfi, egy sikeres vállalkozó és egy eleine romlatlan, húszéves árva cigánylány viszonyát és magukat a hősöket Sólyom András kizárólag a szerelem és a testiség oldaláról közelíti meg, így a film – ahogy arra a cím is utal – amolyan magyar Az érzékek birodalma próbál lenni.
Habár szerelem, szexualitás és halál, pusztulás kapcsolatát a japán darabhoz hasonlóan szintén a középpontba helyezi (az eseményekre például az amputált lábú főhősnő emlékszik vissza flash-backekben), zaklatott, zilált szexjeleneteivel, az ezeket aláfestő gyönyörű cigányzenével (Andro Dom és Sebestyén Márta) és artisztikus képeivel az Érzékek iskolája megmarad egy nyomvonalon haladó, tragikus love storynak.
Kiadás:
A hang sztereó, és jár egy nagy piros pont az angol feliratért (jár azonban egy nagy fekete is a rossz minőségű, pixeles borítóképért). Az egyetlen extra a korabeli riportokból, interjúkból és a film részleteiből összevágott, a szokásosnál részletesebb, 20 perces anyag a rendező gyűjteményéből.
Érzékek iskolája, 1996 * 86 perc * Mokép * (16)
A Weöres Sándor Psychéjét idéző prózai mű archaikus, míves nyelvezetét a narráció segítségével a film is megtartotta („Nem lehet szűmben szerelem senki élő emberfia iránt, nem lőn tudomásom, hogy szép valék.”), ezenkívül az alkotók a színes és fekete-fehér képek, valamint a piros szűrővel felvett költői jelenetek váltakoztatásával próbálják a valóságtól elemelni a jelenkorban (azaz 1995-ben, a film forgatásának évében) játszódó szerelmi történetet.
A házas, többgyerekes férfi, egy sikeres vállalkozó és egy eleine romlatlan, húszéves árva cigánylány viszonyát és magukat a hősöket Sólyom András kizárólag a szerelem és a testiség oldaláról közelíti meg, így a film – ahogy arra a cím is utal – amolyan magyar Az érzékek birodalma próbál lenni.
Habár szerelem, szexualitás és halál, pusztulás kapcsolatát a japán darabhoz hasonlóan szintén a középpontba helyezi (az eseményekre például az amputált lábú főhősnő emlékszik vissza flash-backekben), zaklatott, zilált szexjeleneteivel, az ezeket aláfestő gyönyörű cigányzenével (Andro Dom és Sebestyén Márta) és artisztikus képeivel az Érzékek iskolája megmarad egy nyomvonalon haladó, tragikus love storynak.
Kiadás:
A hang sztereó, és jár egy nagy piros pont az angol feliratért (jár azonban egy nagy fekete is a rossz minőségű, pixeles borítóképért). Az egyetlen extra a korabeli riportokból, interjúkból és a film részleteiből összevágott, a szokásosnál részletesebb, 20 perces anyag a rendező gyűjteményéből.
Érzékek iskolája, 1996 * 86 perc * Mokép * (16)
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek