Az 1974-es születésű vajdasági hegedűművész immár 13 éve van jelen a magyar zenei életben, melynek meghódításához a Dresch Quartet tagjaként kezdett hozzá. A dzsessz világából kilépve hamar kialakította a Kárpát-medence és a Balkán népzenéire épülő, egyedi hangvételű, sokszor hasonló ritmikai és hangzásbeli megoldásokat használó, de nagyon improvizatív, lószőrszaggatóan virtuóz játékmódját. 1997-ben jelent meg első önálló albuma (Lajkó Félix és zenekara), amelyet azóta hat követett. Ezek közül kiemelendő a Zeneakadémián Lőrinszky Attila bőgőssel adott koncert felvétele , mely lenyűgöző példája két hangszer tökéletes összjátékának (Live at Academy – 1997), valamint a palicsi erdőben a szabad ég alatt felvett lemez, melyen az összeverbuvált zenészbarátok és családtagok egy igazi falusi mulatozást csapnak a hallgató nem kis örömére (Lajkó Félix és bandája játszik – 2001). Ez után a lazaság után szokatlanul hatott a 7 címre keresztelt 2005-ös korong, amelyen Lajkó kimunkált, a virtuozitást kordába szorító, letisztult, néha már-már komolyzenei kamaramuzsikát idéző zenei szerkezeteket épített fel hegedű-bőgő-brácsa trióra. 
 
A frissen megjelent 13+1 számos Remény gerincét a 2006-os Kossuth téri Örömkoncert és a Szolnoki Szigligeti Színházban játszott Othello előadáshoz készített zenék képezik három-három felvétellel. A Shakespeare-darabban elhangzó Hegyen-völgyön csengettyűs keringője, az Összevonja szemöldökét és A pék virtuóz citeraszólamai ugyan nem adnak újat Lajkó eddigi munkásságához, mindenesetre felkeltik a hallgató érdeklődését a színházi előadás iránt. Annál izgalmasabbak az Örömkoncertről kiválogatott számok, a Dal egyenesen a Remény legkiemelkedőbb felvétele: Lajkó trióját kiegészítve Dresch Mihály, Bizják Gábor kürtös és Babinchak Michael csellista Michael Nyman munkáit idéző sodró lendületű, feszes ritmusú, feszült számot hoztak létre létre, amely romantikus levezetésben oldódik fel. Talán érdemes lett volna akár az egész albumot az Örömkoncertnek szentelni (a Boban Markovic Orkestar és Rúzsa Magdi is vendégek voltak, de a Reményre sajnos nem került fel velük közös felvétel), mert a lemez többi dala esetlegesen összeválogatottnak tűnik – főképp, hogy egyes fellépésekről már a 2002-es Félix című válogatásalbum szintén bemutatott egy-két felvételt. Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy a kavargó hangszereknek dübörgő üstdobbal hangsúlyt adó Déli szél a Dunán című darabot és a bónuszdalként elhelyezett Esteledik a faluban „házibulizenéjét” kár lett volna kihagyni (ez utóbbit Lajkó a palicsi erdőben Ivánovics Tündével duettben énekelte, de itt egy szilveszteri utcakoncertről hallható).