Wagner különleges, mormogós, néha Lou Reedet idéző énekhangja (amit a Morcheeba Charango albumáról és From Brixton To Beijing című koncert-DVD-jéről is ismerhetünk) és a lassú, végtelen nyugalmat és emelkedettséget árasztó sokrétű zene a Lambchop védjegye. Bár induláskor a kritikusok az alt.country peremére sorolták a zenekart (melynek legjobb korai lemeze az 1996-os How I Quit Smoking), Wagnerék az évek során egyre több elemmel – soulos tónussal, dzsessz és poszt-lounge motívumokkal, experimentális zajongással, szimfonikus körítéssel – dúsították a megszólalásukat. A 2000-es Nixon album Európában is meghozta az áttörést az amerikai együttesnek, mely azóta nagyjából lecövekelt a slide-gitáros, fúvós-vonós körítésű nashville-i kamara-popnál (a 2002-es Is A Woman és a 2004-ben egyazon napon, de külön kiadványként megjelentetett Aw C’mon és No, You C’mon egyaránt remek albumok).  
 
A Damaged sem sokban tér el a legutóbbi alkotásoktól, a különbség mindössze annyi az új lemez javára, hogy az koncentráltabb, jóval személyesebb és talán hatásosabb dalokkal kedveskedik. Wagner elmúlt két éve betegségekkel való küzdelem jegyében telt (rosszindulatú ciszta miatt állkapcsa egy részét a csípőjéből vett csontdarabbal helyettesítették, majd rák gyanújával kezelték), természetes, hogy a szövegekben is visszaköszön a fizikai lét korlátainak témája egyéb szívfájdalmak és hitbeli kérdések mellett. Ettől azonban cseppet sem búval bélelt lemez a Damaged, sokkal inkább életerő sugárzik a gyakran instrumentális függelékkel megtoldott szerzeményekből. A hosszan zengetett gitárokkal, gyönyörű tartományokat bejáró zongorával, precízen felépített fúvós-vonós körítéssel megszólaló zene könnyedén kiszakít a mindennapokból és számos apropóból kifolyólag (ábrándos-relaxáció, utazás, csendes beszélgetés, alvászavar stb.) nagy hatásfokkal vethető be. Ha jobban meggondoljuk, a Lambchop életműve tulajdonképpen egyféle elegáns megvalósítása a néhai Gram Parsons kozmikus amerikai zenei víziójának (a country, a blues, a soul, a dzsessz, a rock, a gospel fúziójának), a Damaged pedig még az életművön belül is az egyik legjobb példa minderre.