A két producer-ficsúr, BoomBass és Zdar a két év alatt összedobott 1999 című diszkó-house debütálás után három évig pepecselt a második koronggal, és a sok énekhanggal megtámogatott Au Reve nagy sikert is aratott, de annyira azért mégsem nagyot, hogy a Cassius a bevezetőben említett másik két francia formáció mellé zárkózhasson a nemzetközi piacon. Ezután egy ideig stúdió közelébe sem mentek, sőt külön utakon folytatták a zeneszerzést, de végül rájöttek, hogy együtt sokkal ütőképesebbek. Utólag úgy látják, hogy a második albumot túlpolírozták, ezért egy sajátos szabályt szabtak maguknak az új lemez felvételei előtt. A dán filmes önkorlátozáshoz, a Dogmához hasonlóan előre lefektetett rend szerint zajlott a lemez készítése: kibéreltek Ibizán egy magányosan álló házat, felszerelték egyszerű stúdióberendezéssel és minden egyes szerzeményt maximum nyolc óra alatt kellett összerakniuk, végső formában rögzíteniük (később a párizsi keverésre hat óra volt a dalonkénti limit).
 
Az album címe a készítés kalandos mivoltára reflektál, a 15 Again valóban fiatalosabb, spontán érzetű anyag, de kellettek hozzá az összekuporgatott remek dalötletek is. Kísérletezőbb, változatosabb az előzőeknél, ugyanakkor majdnem végig slágeres, sodró hatású lemez. Két apró hibája van. Egyrészt: bár most még az Au Reve-nél is több élő énekhangot használtak (elsősorban a sajátjukat és az előző album egyik dalában már feltűnt Gladys Gambie énekesnőét), a végére megint túl sok instrumentális darab maradt – így talán újfent elpuskázták a nagy befutás lehetőségét. Másrészt: a Dogma-filmekhez hasonlóan feleslegesen ragaszkodtak az előzetes szabályokhoz – néhány szerzemény erősebb lehetett volna, ha még kicsit tovább gondozzák azokat. A végeredmény azonban így is eléggé erős: két riffre épülő ska-house (Toop Toop), N.E.R.D.-t idéző hajszás funkrock-diszkó (Rock Number One), tört ütemes effektpark-bemutató (This Song), slágeres electro-acid (15 Again), laza gitárpop (All I Want), a Neptunes/N.E.R.D.-frontemberrel, Pharrell-lel közös népnevelés (az Eye Water az Au Reve nyitódarabját dolgozza fel), a félig Daft Punk-os Le Knight Club projekttel közös reggae-funk agyzsibbasztás (See Me Now), ibizai kabócaciripelés (A Mile From Here), végül pedig instrumentális zárlat az idén ismét divatos proto acid house-zal (Jack Rock), house-os space diszkóval (Cactus) és hangulatos levezetőkkel (La Notte, Cria Cuervos).