(Island / Universal)
A Killers együttes Hot Fuss című 2004-es bemutatkozó albumának több mint ötmillió – nagyrészt Amerikában – eladott példányával a poszt-punk/new wave-hez visszanyúló új rockzenekarok legsikeresebbikévé vált. „Nem félünk nagyok lenni” – nyilatkozták az est.hu-nak adott tavalyi interjújukban, és tényleg, most még rátettek egy lapáttal.
A Killers együttes Hot Fuss című 2004-es bemutatkozó albumának több mint ötmillió – nagyrészt Amerikában – eladott példányával a poszt-punk/new wave-hez visszanyúló új rockzenekarok legsikeresebbikévé vált. „Nem félünk nagyok lenni” – nyilatkozták az est.hu-nak adott tavalyi interjújukban, és tényleg, most még rátettek egy lapáttal.
A Brit-szigetekről importált hatásaikat (U2, The Cure, The Smiths, New Order, Depeche Mode, Duran Duran stb.) tovább bővítették a nyolcvanas évekből a hetvenes évekbeli teatralitás irányába (David Bowie, Queen, ELO), de a legkirívóbb, hogy ez az anglománként elkönyvelt Las Vegas-i kvartett visszafordult Amerika felé. Kidobták a lazacszín öltönyt, a nyakkendőt és a szemceruzát, bajszot és szakállat növesztettek (a gitáros David Keuning csak a göndör hajkoronáját növesztette még nagyobbra), és leborultak Bruce Springsteen előtt, de ha valakinek Meat Loaf jut eszébe róluk (például a 2006 legjobb dala versenyben jó eséllyel induló When You Were Young című beharangozó kislemezsláger bizonyos pontjain), azt sem szégyellik. A U2 és Springsteen hajdani világához az elmúlt években olyan fiatal előadók nyúltak vissza ügyesen egy-egy stílusgyakorlat erejéig, mint Hawksley Workman (Lover/Fighter) vagy Ryan Adams (Rock N Roll), de a Killers tagjai sokkal nagyobban gondolkodnak. Fülbemászó dalaik hangzását monumentálisra növesztik a U2 és a Depeche Mode hangmérnök-producerei, Flood és Alan Moulder segédletével (ahogy a borítófotót is a két említett zenekar vizuálfelelősétől, Anton Corbijntól kapják), és a metaforikus című – egy Las Vegas-i kaszinóról elnevezett – Sam’s Town szerkezetét is egy nagyszabású show-ként építik fel. A címadó nyitódal végére egy cirkuszban találjuk magunkat, ahol aztán Enterlude és Exitlude című tételekkel keretes szerkezetbe foglalt Americana előadást kapunk. A szintis-énekes Brandon Flowers keze és hangja néha megremeg, de a pofára esést és a nevetségessé válást is vállalva bátran végigcsinálja zenekari kísérettel az akrobatamutatványokat, gyilkos kamaszos fantáziák helyett személyesebb szövegeket kezd énekelni, félelmeiről, alkoholizmust leküzdő apjáról, a család fekete bárányának számító kokainista nagybácsiról (a régi R.E.M.-es gitárokat Cure-os nyafival vegyítő, három nézőpontot váltogató Uncle Jonny az album egyik legimpozánsabb darabja), elhunyt nagymamájáról, július 4-én született bátyjáról, szerelmetes ifjú tanítónéni feleségéről – és persze a sivár amerikai vidékről, ahonnan mindig elvágyódott és ahová most visszatér. Bravó!
Linkek
1 komment|Szólj hozzá!
hát..én imádom a the killers-t, rengetek számukat szeretek.Remélem még sokáig együtt lesznek, és újabb dalokat is készítenek.:)
hajráá The Killers, mi szeretüünk!xxDDD
hajráá The Killers, mi szeretüünk!xxDDD
kockaa
|
2010-02-23 14:43:40
Új hozzászólás
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek





