Crowe elsőosztályú zenei ízlését dicséri, hogy híres dalok, sőt nyilvánvalóan kult-gyanús szerzemények nélkül is hangulatos, végig izgalmas albumot állított össze, mely így is – akár a film élménye nélkül is – tökéletesen alkalmas kikapcsolódó zenehallgatáshoz (vagy éppen – a film történetéhez igazodva – utazás mellé), és még a zenei műveltség tágításáról is visszafogottan, atyai módon gondoskodik. A rendező felesége, a Heart-gitáros Nancy Wilson készítette az alkotás aláfestő zenéjét (mely harmadik kiadványként önállóan is megjelent), az ő rövidke akusztikus gitáros, instrumentális felvétele nyitja a korongot, a végén pedig a férjével közösen írt – és egy I Nine nevű zenekar által előadott – Same In Any Language című dala zárja azt. A kettő között még három további olyan felvételt hallunk, mely külön a filmhez készült (a filmbeli zenekart megformáló My Morning Jacket, a Fleetwood Mac-frontember Lindsey Buckingham és Tom Petty egy-egy vadonatúj dalát), de a többi szám is csupa szívmelengető meglepetés: ismert zenészek nem túl ismert felvételei, illetve kevéssé híres előadók remek darabjai sorakoznak.
 
A Tom Petty And The Heartbreakers mostanában messze értéke alatt kezelt zenekar (ezt támasztja alá itt szereplő 1987-es daluk is), Elton John korai, tökéletes korszaka tiszteletet parancsoló, és Ryan Adams is a Gold album egyik legjobb dalával szerepel. A Hombres nevű elfeledett, hatvanas évekbeli hippizenekar egyetlen slágerével, a Let It Out (Let It All Hang Out)-tal derít jókedvre, a szintén süllyesztőbe került Holliestól pedig egy úgyszintén mostanában újra felfedezett dalszerző-énekesnő, a folkos Judee Sill egyik bámulatos dalát halljuk (Jesus Was A Crossmaker). Azonban még ezeknél is örömtelibb a relatíve ismeretlen, reményteli tehetségek szerepeltetése (Helen Stellar, Patty Griffin, Jeff Finlin, az eastmountainsouth vagy a Mercury Rev/Flaming Lips-producer Dave Fridmann felügyelte Wheat). Ilyen egy példaértékű filmzenelemez. 
 
 
8/10