Az aktuális albumot nyitó The Fallen szürrealista vízió egy profán környezetben megjelenő (anti)krisztusi figuráról, melyet a gitáros-énekes Alex Kapranos szokása szerint egy (vagy több) valós személyről mintázott a zenekar ismeretségi köréből. Ez a próféta limuzinból osztja a halat és kovásztalan kenyeret a népnek, hinti a magvát Mária Magdalénákba és szüzekbe egyaránt, az ő igéje a pusztítás, víz helyett a hitványokon jár és a gazdagokat változtatja borrá. A seregnyi további bibliai szimbólum kifordítása mellett a szöveg egyéb szójátékokkal is operál, a cunts (picsák) helyett Kunst (németül: művészet) szerepel, ahogy a hatvanas éveket idéző rockzenéből a vájt fülűek konkrétan Bob Dylan vagy a Lovin` Spoonful-féle Summer In The City hatását is kihallhatják.

A másik A-oldalas dal, a 2006 elején Ausztráliában rögzített L. Wells ihletője szintén egy glasgow-i ismerős, de ez esetben egy szimpatikus figuráról van szó, így – mint az első albumon Jaqueline – nevesítve is van: ez a bizonyos Lynsey Wells nevű lányka vidám, szeles kis teremtés, szereti a zenét („nagylemezek a kis kezedben”), játszik a férfiakkal („sosem hagyod, hogy összetörjék a kis szíved”) és úgy éli az életét, mintha egy filmben szerepelne („mint Rita Tushingam 1961-ben”). A „dupla A-oldal” kitétel ez esetben nem udvariaskodás: a L. Wells remek kis darab, megérdemelten lehetne magában is kislemezdal. A vájt fülűek ezúttal például az ABBA együttes Gimme Gimme Gimme-jét is kiolvashatják a sorok közül.

Szintén Ausztráliában, Melbourne-ben rögzítettek a dupla A-oldalas kiadványhoz egy B-oldalas dalt is, melynek szintén egy személynév a címe. A Jeremy Fraser címszereplője azonban egy fiktív figura, abból az angol nyelvkönyből, melyet a zenekar Németországban nevelkedett gitárosának, Nick McCarthynak az osztálytársai használtak (sajnos szegény Jeremy nem örvendett nagy népszerűségnek a bajor diákok között, így a dalban lándzsa szúrja át kis testét). A számot stílszerűen Nick énekeli, és ezúttal még vájt fülűnek sem kell lenni ahhoz, hogy felismerjük a Coral együttes egyértelmű hatását.

A maxin az említett három szám mellett szerepel egy The Fallen remix is a francia Justice duótól (ez a Ruined By Justice alcímű verzió kábé úgy hangzik, mintha Fatboy Slim készítette volna), továbbá a dal eredetijének nem túl izgalmas videoklipje (ezen kívül forgattak klipet a Jeremy Fraserhez és a L. Wellshez is – ez utóbbi igazi kis gyöngyszem), a kislemez egyik bakelitváltozatán pedig hallható egy további bónuszfelvétel is: egy New Yorkban rögzített csapkodós instrumentális darab, mely a Brown Onions címet viseli (nyilvánvaló utalásként a világ egyik leghíresebb instrumentális számára, a Booker T & The MG`s-féle Green Onionsra).


9/10