A 2003-as turné tele volt sorscsapásokkal: Matt Bellamy frontember lezúzta arcát a saját gitárjával, Chris Wolstenholme basszista egy esés következtében kificamította a csuklóját (így az augusztus 26-i wieseni koncerten is inkább csak billentyűzni és vokálozni hallhattuk, miközben a húrokat a Streets basszistája gyúrta helyette kisegítő vendégként), Dominic Howard dobosnak pedig a Glastonbury fesztiválon, rögtön a Muse-fellépés után a helyszínen hunyt el az édesapja – így nem meglepő módon az ott forgatott egyórás koncertfilmet a néhai William Howard emlékének ajánlották. A legnagyobb brit rockfesztivál piramist formázó nagyszínpadán csúcsformában látjuk a huszonéves brit triót, melynek élén a fehér nagykabátjában hol fogorvosi berendezésnek tűnő mikrofonállványa, hol villódzó fényorgonája mögött áriázó Bellamy a modern színtéren lényegében egyedüliként képes csupa olyan progresszív rockos megoldást elfogadtatni a XXI. századdal, amit a megelőző két évtizedben a felvilágosult fiatal közönség simán kiröhögött volna – ez a megalomániás kis faszi ugyanis dalszerzőként és előadóként is megkérdőjelezhetetlen virtuóz tehetség, akinek legalább annyi köze van Bach-hoz, mint a legfuturistább rockzenéhez. A program az Absolution hét kulcsdarabja mellett az első és második albumról is tartalmaz két, illetve három sikerszámot, s a lehengerlő finisben a Butterflies And Hurricanes, Bliss, Time Is Running Out és Plug In Baby kislemezdalok slágerparádéja hergeli csúcsra a közönséget, ami után ráadásként már csak a valceros Blackout finom levezetése van hátra. Ezzel az intenzív koncerttel csak az a baj, hogy rövid, meg hogy nincs hozzá 5.1-es hang - ha már prog-rock, legyen kövér!
QQQQ

EXTRÁK

Az Absolution album további két dalának (The Small Print, Stockholm Syndrome) élő verziója a londoni Earls Courtban adott koncert dobszerkó-borogatással végződő ráadásából, rejtett extraként pedig még kettő (Endlessly, Thoughts Of A Dying Atheist) a Wembley Arenából, sőt egy korabeli B-oldalas ritkaság, a remekbeszabott Fury is megtekinthető egy Los Angeles-i koncertfelvételen. Az amerikai turné kis klubokban zajló szakaszáról egy The Groove In The States című vicces tízperces kézikamerás videoösszeállítás tanúskodik, melynek végén Matt az utcára kilépve a kukába dobja gitárját (amit egy élelmes helyi ősrocker rögtön el is lop).
QQQQ

2005 Hossz: 60 perc Kiadó: Warner Hang: angol sztereo