Az amerikaiak bármire képesek, ha a háborúról van szó. Különösen igaz ez az amerikai filmesekre, akik a félperverz szatírától (M*A*S*H) kezdve a pokolvíziós pacifista eposzon (Apokalipszis most) keresztül a Pentagon forgatókönyvírói szakkörén tökéletesített militarista diadalfilmig (A Nap könnyei) szinte bármilyen műfajban - és előjellel - képesek értekezni a szervezett vérontás jelenségéről.
Az Oscar-díjas Sam Mendes (Amerikai szépség) földije, Ridley Scott (A Sólyom végveszélyben) háborúsfilm-rendezői koncepcióját követi, amikor nem foglal egyértelműen állást egyik (élni és virulni) vagy másik oldal (halni és rohadni) mellett, inkább a bajtársiasság jelenségének vizsgálatával mutatja meg, hogy a háborúzás is csak a hazaszeretet egyik megnyilvánulási formája. Míg azonban a jó öreg Ridley akcióval tölti ki a dramaturgiai és morális üresjáratokat lövöldözős filmjében, addig Mendes a lövöldözés hiányából fakadó súlyos unalomra helyezi a hangsúlyt. A Bőrnyakúak ugyanis 1991-ben, az Öböl-háború idején játszódik, amikor több százezer szövetséges katona süttette arcát a lángoló olajkutak tövében, de többségük egyetlen nyavalyás irakit sem kapott puskavégre.
Így járt Anthony Swofford tengerészgyalogos mesterlövész is, aki emlékirataiban részletesen írta le a hidratálás, latrinapucolás és semmittevés szentháromságában töltött hónapokat, Mendes pedig hűen követi „Swoff” sorait. A Bőrnyakúak ennek megfelelően nem összegző-kitekintő mű, nem is egy Sivatagi show, hanem kihelyezett kamaradráma, főszerepben a félelemből a közömbösségig eljutó Swofforddal (Jake Gyllenhaal - Donnie Darko), meg persze rengeteg olajjal és homokkal.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek