
Az A38 hajó kiadásában megjelent lemezanyag egy újjászületett és megerősödött zenekar fontos lenyomata – a 2003-ban csatlakozott Sabák Péter és Ujj Zoltán pontosan és rutinosan hozza azt a dögös basszus-dob alapot, amely a Másfél
space-rock zenéjének talaja. A két alapító tag, a szaxofonos Levente és a gitáros Barnabás pedig még mindig kreatív és innovatív módon építi rá erre az alapra azt a sajátos, műfajilag nehezen meghatározható, pszichedelikus atmoszférát, amely egyszerre működik rock- és party-zeneként. Új elem is megjelent a Másfél hangszerparkjában: a szintetizátor, amelyen Lukács Levente játszik különböző elektronikus színezéseket és rövidebb intrókat (az album első száma, a
Lengyel is így kezdődik). Van húzós funk (
Hello Wien!), van igazi „másféle” dub-funky (
Sakavaka) és van szintis, balkáni diszkó-paródiával induló és záruló, elszállós űrrock (
Piedone), de az album legjobb száma a lazán széteső, groove-os, atmoszférikus
Aerosoul, amelyben – a Másfél 15 éves történetében először – női éneket hallunk, keleti hangulatban, örmény szöveggel, Gaja Arutjunjántól, a Deti Picasso énekesnőjétől. Akad néhány vicces, ironikus megoldás is: a
Demo Bunyó című számban szereplő MC Fuevlas Gamma (a Publo Hunny együttes egykori frontembere, Palkó) rappelése például egyértelmű fricska a szigorú hiphop arcoknak, míg a záró
Dud In The Bath drum'n'bass-elektrójának végén a dzsesszes levezetés az album csattanója. Az
En garde! egységes és emblematikus lemez, mely egyszerre tükrözi a régi és az új Másfelet.
8/10